Hírek

Adventi gyertyagyújtás a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont intézeteiben

„Rajta, menjünk fel az Úr hegyére, (...) hogy tanítson meg útjaira, és így ösvényein járhassunk.” (Iz 2,1-5) A keresztény- és minden emberi közösség közös tapasztalata, hogy a nagy eseményekre készülni kell. Az ókorban az uralkodó érkezését már hetekkel az esemény előtt hírmondó adta tudtul, hogy a helyiek rendbe tehessék az utakat, a házakat. Ilyen esemény az advent is: amikor a Királyok Királyának érkezésére emlékezünk, ezért nemcsak környezet

Gábor Bertalan | 2.12.2019

Ádventi gyertyagyújtás a város főterén

Hála Istennek, immár vidékünkön is kedves hagyománnyá vált, hogy a Karácsonyt megelőző időszakban, ádventi koszorúkkal díszítjük nemcsak otthonainkat, de tereinket is. Lehet, hogy egyeseknek ez csak dekoratív elem, de nekünk, katolikus keresztényeknek, áhítatunk elmélyítését és lelki előkészületünk fokozását segíti elő. Az liturgikus szertartásban áhítattal kértük Isten áldását igyekezetünkre és jó feltételeinkre, hogy ádvent napjaiban növekedjü

Gábor Bertalan | 1.12.2019

Meggyúlt az első adventi gyertya

Miután esperes-plébánosunk megáldotta az adventi koszorúkat, a templomi koszorún Rudy Márk és Dávid közreműködésével meggyúlt az első adventi gyertya. Az új egyházi év Isten igéjének éve is, ami biblikus és nyelvészeti szempontból is értékes anyagot kínál megszívlelésre. Templomunk egyik mellékoltárán egész esztendőben látható lesz a Vizsolyi Biblia és a Jordánszky Kódex hasonmás kiadása. Amint az ismeretes, az első magyar nyelvű teljes bibliafo

Gábor Bertalan | 1.12.2019

Iskolabusz megáldása a családi napon

Szepsiben 2019. november 30-án, Szent András, a kassai főegyházmegye védőszentjének ünnepén, iskolai családi nap keretében került megáldásra az új iskolabusz. Az áldó szertartás kezdetén Nagy István, az iskola igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Megkülönböztetett tisztelettel üdvözölte a budapesti vendégeket, a HOMM kft. vezetőit, Homm Károlyt, Tóth Balázst és feleségét. Visszaemlékezésében az igazgató így tekintette át a közelmúltat: 2018

Gábor Bertalan | 30.11.2019

Közös szentségimádás

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) Általános Titkársága Krisztus Király ünnepéhez kapcsolódva november 23-ra, szombatra idén is világméretű szentségimádást hirdetett, hogy együtt dicsőítsük az Oltáriszentségben jelen lévő Jézust. Ez volt az ötödik szentségimádási lánc, a résztvevő országok és helyszínek száma is most a legtöbb, 53 országból közel 1100 helyszínen több tízezer imádkozó csatlakozott. Földrészeket átívelően fogtak össze,

Gábor Bertalan | 26.11.2019

Zenés áhítat az idősek otthonában

2019. november 23-án zenés áhítatot tartott az Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonában Pálmai Árpád, orgonaművész, kántor-karnagy. A közelmúltban „Egyház - zene - előadók: szükség van a párbeszédre” – címmel rendezte meg a Vatikánban a Kultúra Pápai Tanácsa a III. nemzetközi egyházzenei konferenciát, amelynek hatvan résztvevőjét fogadta a Szentatya, Ferenc pápa is, aki többek között külön kiemelte: aki jól tolmácsolja a zenét, a művészetet -

Gábor Bertalan | 23.11.2019

Makranci látogatás 2.

2019. november 22-én, Szent Cecília, a szentzene ünnepén a makranci Szent István Király tiszteletére felszentelt filiális templomból a Mária Rádió élőben közvetítette a Dr. Szalay László, nagyidai plébános vezetésével végzett szentmisét. A szentbeszédet Dr. Vakles Attila, szesztai görögkatolikus parókus mondta, aki helytállás és a példaadás fontosságára hívta fel a megjelentek figyelmét. Koncelebrált Gábor Bertalan, szepsi esperesplébános. Külön

Gábor Bertalan | 23.11.2019

Makranci látogatás

2019. november 19.-én, Árpád-házi szent Erzsébet liturgikus ünnepén, Makrancon ünnepi szentmisét mutatott be két budapesti atya – Szőcs László, jezsuita és Dr. Gábor Elemér, plébániai kormányzó, esperes helyettes, akik tiszteletüket kívánták tenni az első szent magyar család ereklyéi előtt. László atya jezsuita munkássága: 1995–1996: Budapest, a Szent Ignác Kollégium spirituálisa 1996–2001: Gyulafehérvár, a szeminárium spirituálisa 2001–2002: Be

Gábor Bertalan | 19.11.2019

A Mátyás-templom énekkarának látogatása

2019. november 17-én Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe és a „bársonyos-forradalom” 30. évfordulója kapcsán együtt emlékeztünk és adunk hálát a Gondviselésnek, hogy egymásra bízott bennünket az Isten – határon innen és határon túl. Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntöttük templomunkban a Mátyás-templom énekkarát, Tardy László karnagy vezetésével, a Csermely Kórus és a Vox columbellae tagjait, nagytiszteletű Molnár Árpád, reformát

Gábor Bertalan | 17.11.2019

Miserend

49. hét |

	Bodolló	Makranc	Szepsi	49.hét MISEREND - OMŠE
Hétfő		18:00	17:00
Kedd			6:00
Szerda	15:30		17:00
Csütörtök			17:00
Péntek		18:00	16:00
Szombat		17:00 S	18:00
Ádvent II.vasárnapja	11:00	11:00 M	9:30 M 11:00 S

Templomok, egyházközségek

Ma 6.12.2019 van, névnapját unnepli Miklós, holnap Ambrus.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|