Hírek

Jó Pásztor vasárnapja

Húsvét IV. vasárnapján a szentmisékben mi is hálát adtunk a papi hivatásokért és újakért imádkoztunk. Köszönetet mondtunk Schmotzer Péter diakónusunkért, akit érsekfőpásztorunk, Bernard Bober Kassán 2018. június 16-án pappá szentel. Első szentmiséjét 2018. június 17-én mutatja be Szepsiben, 11:00 órai kezdettel. A magyar nyelvű szentmise végén Mihály Molnár László, az egyháztanács világi elnöke, köszöntötte egyházközségünk esperesplébánosát, aki

Gábor Bertalan | 22.4.2018

Átadták az Ex Libris Díjakat Szepsiben

A felvidéki gála - Ex Libris Díjaink átadása kiváló felvidéki személyeknek, közösségeknek Szepsiben - jelenetek a gáláról.És a 13 laudáció - aki szeretne többet tudni a felvidéki magyarság színe-javáról, bátran olvassa el: ÉLETMŰ MIND!GUBCSI LAJOS EX LIBRIS DÍJAINAK ÁTADÁSA FELVIDÉKENSZEPSI 2018. ÁPR. 15.

Gábor Bertalan | 20.4.2018

Nem vagyunk árvák – van édesanyánk…

2018. április 13.-án délután félöttől Fatimai engesztelő imatalálkozó kezdődött a Bodollói Sarlós-Boldogasszony filiális templomban. A szentmise főcelebránsa és ünnepi szónok főtisztelendő Belá Tamás, kassai káplán volt. Vele együtt misézett főtisztelendő Bartal Károly Tamás, jászóvári nyugalmazott apát, Hornyák Péter, nyugalmazott görög katolikus parókus. Orgonált, és az énekeket vezetette Bányász Emőke, okleveles kántor. Felolvasott Simko Imre

Gábor Bertalan | 13.4.2018

Az iskolai beiratkozás margójára

Kányádi Sándor szerint: Nekünk egyetlen hazánk van - ez a magyar nyelv. Ennek kapcsán vetődik fel néhány izgalmas kérdés: Mi következik ebből? Mi végre vagyunk a világban? Egy-egy nemzetnek és benne egy-egy nemzedéknek mi a célja? Mi a küldetése? A költő így fogalmaz: A nemzet célja az, hogy megmaradjunk. De mi végre maradjunk meg? Hogy átörökítsünk. De mit örökítsünk át? A Szentírás szerint a zsidó nép Isten választott népe. A zsidó nyelv pedig

Gábor Bertalan | 8.4.2018

Szepsiben is bemutatták a Márton Áronról szóló dokumentumfilmet

2018. április 8.-án Irgalmasság vasárnapján, az Isteni irgalmasság órájában a Szepsi római katolikus plébániatemplomban, másnap hétfőn a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontban a felső osztályos növendékeknek mutatták be, „A Hegy – Mozaikképek Márton Áron életéből” című dokumentumfilmet, a rendező, Nagy Zoltán székelyudvarhelyi hitoktató jelenlétében, aki akolitusként asszisztált a délelőtti plébániai szentmisén. Nagy Zoltán huszonöt évve

Gábor Bertalan | 8.4.2018

Szent László emlékezete Királyhelmecen

A Királyhelmeci Mécs László Polgári Társulat és Királyhelmec városa 2018. április 7.-én a Városi Művelődési Központ épületében a helyi történelmi keresztény egyházakat bemutató rendezvénysorozat keretében „Szent László emlékezete” címmel kiállítással egybekötött délutánra hívta az érdeklődőket. A lelki találkozót megtisztelte jelenlétével, Monyok István, görögkatolikus parókus, Molnár István, református segédlelkész, valamint a társadalmi és a k

Gábor Bertalan | 8.4.2018

Ferenc pápa a pokolról

2018. április 5. csütörtök 16:30 Nagyhéten szerte a világban, így hazánkban is bejárta a sajtót a hír, hogy egy olasz napilapban megjelent írás azt állítja, a pápa nem hisz a pokol létezésében. Habár a Vatikán még aznap közleményben cáfolta az állítást, utánajártunk, valójában mit is mondott korábban a Szentatya a pokolról. Az olasz napilap által a pápa szájába adott kijelentés története a következő: Eugenio Scalfari, a La Repubblica olasz napila

Gábor Bertalan | 6.4.2018

A húsvéti eledelek megáldása - 2018

A közép-kelet európai szokásnak megfelelően Szepsiben az idén megtörtént a húsvéti eledelek megáldása reggel 7-kor. A hívek a kosarakkal együtt a padokban foglaltak helyet. Lelkipásztoraink - az evangélium ünnepélyes hirdetése után - megáldották ételeinket. Családjainkért imádkozva, Isten áldását kérték az édesanyák, a feleségek és a családfenntartók egész évi munkájára. A szentelés befejeztével a szokásnak megfelelően – Pál apostol buzdítása sz

Gábor Bertalan | 1.4.2018

Húsvéti vigília - 2018

Nagyszombaton az Anyaszentegyház egész nap Urunk Jézus Krisztus sírjánál időzik. Szenvedéséről és haláláról elmélkedik. A hívek sokasága imádságos lelkülettel kereste fel a Szentsírt. A templomban ma semmiféle szertartást nem végezhető. A szentáldozást is csak a haldoklóknak szabad kiszolgálni. Ünnepi liturgia – kivételes eseteket kivéve - csak naplemente után végezhető. Az ősi hagyományok szerint ezt az éjszakát az Úrnak kell szentelni. A kezük

Gábor Bertalan | 1.4.2018

Miserend

17.hét |

	Bodolló	Makranc	Szepsi	MISEREND 17.hét 2018 - OMŠE (.doc)
Hétfő		18:00	17:00	AZ ISTENI IRGALMASSÁG RÓZSAFÜZÉRE - kotta Isteni irgalmasság Rózsafüzére énekelve Iskola BUSZ - gyűjtés (hirek.sk) Átadták az Ex Libris Díjakat Szepsiben
Kedd			8:00
Szerda			17:00
Csütörtök			17:00
Péntek		18:00	16:00
Szombat			18:00
Húsvét III. vasárnapja	11:00	11:00 M	9:30

Templomok, egyházközségek

Ma 24.4.2018 van, névnapját unnepli György, holnap Márk.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|