Hírek

Hodász András atya látogatása

2019. május 22-én vendégelőadóként érkezett a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontba Hodász András atya Budapestről, akit 2014. június 14-én szenteltek pappá Esztergomban. Főpásztora a Római Pápai Magyar Intézetbe küldte tanulmányai folytatására /2014-2016/. Káplán volt a Budapest-Kispesti Nagyboldogasszony főplébánián 2016-2018, plébániai kormányzó Bp.-Angyalföldi Szent Mihály Plébánián 2018-. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem segédlelkés

Gábor Bertalan | 22.5.2019

Érettségi 2019

2019. május 20-21.-én a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont végzős, gimnazista diákjai, sikeres érettségi vizsgát tettek. Az írásbeli megmérettetés - külső részének átlagértékei: magyar nyelv és irodalomból 73,4 %, szlovák nyelv és irodalomból 46,6 %, angol nyelvből 74,7 %. A szóbeli vizsgák átlagos érdemjegyei: magyar nyelv és irodalom 1,5 / szlovák nyelv és szlovák irodalom 1,6 / angol nyelv 2 / biológia 2,25 / földrajz 1,75. A nagysze

Gábor Bertalan | 21.5.2019

Államtitkári látogatás

2019. május 20-án Szepsibe látogatott Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és kísérete: Haraszti Attila – főkonzul, Magyarország Kassai Főkonzulátusáról, Czimbalmosné Molnár Éva - felvidéki főosztályvezető, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságáról. Miután az államtitkár a városházán találkozott a város vezetőivel, élükön Borovsky Slavomír polgármesterrel, a további meghívottaknak ezután nyílott lehetőség a vele

Gábor Bertalan | 20.5.2019

Megemlékező konferencia Dunaszerdahelyen

„…itt maradok köztetek és veletek fogom átélni a rossz napokat is… mert ha másokat maradásra biztatok, én sem mehetek el innét.” (Esterházy János) A Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola, Boldog Batthyány-Strattmann László tagozata, a Glória Társulat, a Pázmáneum Polgári Társulás és az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület, 2019. május 18.-án Dunaszerdahelyen, akadémiai napot tartott "Az érteni tudók ragyogni fognak, mint a f

Gábor Bertalan | 19.5.2019

„A szeretet nem szűnik meg soha.” (1Kor13,8)

Mons. Bernard Bober kassai érsek-metropolita Ternei Árpád és Ternei Magdolna jubiláns házaspárt házasságkötésük 55. évfordulóján mindazért, amit Istenért, az Egyházért, a családjukért és a népünkért végeztek különleges főpásztori áldásában részesítette. A jeles évfordulón egyházközségünk hívő népe is csatlakozik a jókívánságok sokaságához. Isten tartsa meg őket továbbra is erőben, egészségben, kölcsönös szeretetben és hűségben.

Gábor Bertalan | 16.5.2019

Bodollói köszönet…

Amint arról már korábban beszámoltunk, Mons. Bernard Bober, kassai érsek-metropolita 2016. január 13.-án a Fatimai engesztelő imatalálkozón az akkor 20 éves bodollói jubiláló templom szentélyében megáldotta az Isteni Irgalmasság ólomüvegképét. 2016. május 13-án Erdő Péter bíboros felszentelte az új szárnyas-oltárképet. 2016. október 13-án Mons. Pásztor Zoltán püspöki helynök megáldotta a Szűzanya fatimai kegyszobrának mását, Király Tamás, Kis Vi

Gábor Bertalan | 14.5.2019

A megbékélés napja - 2019

2019. május 12-én ismét közös megemlékezés volt a II. világháború áldozataira. Az ökumenikus istentisztelet keretében közreműködött a Dalárda, liturgikus szolgálatot végeztek a történelmi egyházak vezetői. Bár 74 évvel vagyunk a II. világháború után, de félelmünk, veszélyérzetünk nem múlott el. Lehet emiatt panaszkodni, duzzogni, kiabálni, ellenségképet kreálni és keresni, de ez nem megoldás, mert minden kornak meg van a maga kihívása. Napjainkn

Gábor Bertalan | 13.5.2019

Jó Pásztor vasárnapja – 2019

Egy alkalommal Jézus „17amikor útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” 18„Miért mondasz engem jónak? – kérdezte Jézus. – Senki sem jó, csak egy: az Isten.” /Mk 10, 17-18/ Jó Pásztor vasárnapján papjainkat köszöntöttük, nem azért mert jók, de azért, mert szolgálnak, mint az édesanyák és az édesapák, mint a hitvestársak és minden jóakaratú ember. Köszönjü

admin | 13.5.2019

Hálaadó igeliturgia Szepsiben Boldog Salkaházi Sára, szociális testvér liturgikus emlékünnepén

Ballag már a vén diák - tovább. Isten veletek cimborák - tovább. Ez út hazánkba visszavisz… Felnőtté leszek magam is… Tovább, tovább, tovább, Fel búcsúcsókra cimborák. De mielőtt még elmegyünk - tovább. Szent fogadalmat is teszünk - tovább. Ha Szepsi hív, mi itt leszünk… Szepsiért adjuk életünk… Tovább, tovább, tovább! Viszontlátásra cimborák. Ballag már a vén diák - tovább. Keresve szebb és jobb hazát – tovább. Ha Szepsi hív, mi itt leszünk… Ha

Gábor Bertalan | 10.5.2019

Miserend

21. hét |

	Bodolló	Makranc	Szepsi	21.hét MISEREND - OMŠE
Hétfő		18:00	17:0	ZARÁNDOKVONAT A PÁPAI SZENTMISÉRE Csíksomlyó 2019. május 31-június 2.
Kedd			8:00
Szerda			16:30
Csütörtök		18:00	17:00
Péntek		18:00	16:00
Szombat		17:00 S	18:00
Húsvét VI. vasárapja	11:00	11:00 M	9:30 M 11:00 S

Templomok, egyházközségek

Ma 24.5.2019 van, névnapját unnepli Eszter, holnap Orbán.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|