Hírek

Egyházi iskolák ismételt közös megemlékezése a gyökerekről

Poprádon, 2020. január 14-én sí-tanfolyam keretében három iskola: a Kolping Katolikus Iskola Budapestről, az encsi Váci Mihály Gimnázium és a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont diákjai és tanárai – Nagy István, igazgató kezdeményezésére - közös megemlékezést tartottak a lelki és szellemi gyökerekről. Az eucharisztika ünneplése a Himnusz eléneklésével kezdődött. A szentmise az ősszel Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharis

Gábor Bertalan | 14.1.2020

Fatimai engesztelő imatalálkozó Bodollón

2020. január 13-án Bodollón megtartották az idei első engesztelő imatalálkozót. Sorrendben 208. alkalommal, ami immár közel 18 éve minden hónapban rendszeressé vált. A határ mindkét oldaláról érkezők száma is azt bizonyítja, hogy a zarándokok értik az idők jelét: szükségünk van egymásra, mert egymásra bízott bennünket a Gondviselés. A Szűzanya iskolájába járók ismét hálát adtak, köszönetet mondtak, erőt, bátorítást és kitartást kértek a mindenna

Gábor Bertalan | 14.1.2020

A keresztségi fogadalom megújítása

Urunk, Jézus Krisztus megkeresztelkedésének ünnepén, hálás szívvel gondoltunk vissza arra a napra, amikor szüleink megkereszteltettek bennünket, újjászülettünk vízből és Szentlélekből. Keresztények - az Atya gyermekei, az Úr Jézus testvérei és a Szentlélek templomai lettünk. Hálát adtunk érte, hogy mind ez idáig azok is maradtunk. A homília végén megújítottuk a szüleink és keresztszüleink által tett keresztségi fogadalmunkat. Ellent mondtunk a b

Gábor Bertalan | 14.1.2020

Jubileum

2020. január 11-én főpapi szentliturgia volt Szepsiben, Mons. Milan Chautur, kassai görögkatolikus megyéspüspök vezetésével, főtisztelendő Mgr. Hornyák Péter, nyugalmazott görögkatolikus parókus, tiszteletbeli esperes 70. születésnapja kapcsán. A hálaadó szentmisén sok hívő részvételével a főpásztorral együtt misézett a görögkatolikus esperesi körzet papsága és néhány meghívott római katolikus lelkipásztor. Ezúton mi is köszöntjük a jubiláns aty

Gábor Bertalan | 11.1.2020

Az iskolai tantermek megáldása Vízkereszt kapcsán

Bölcsek jöttek napkeletről Betlehembe, hogy hódoljanak az Úr előtt. Megnyitották kincses ládájukat, és drága ajándékokat adtak át: aranyat a fölséges Királynak, tömjént az igaz Istennek, és mirhát az Úr temetésére. Alleluja – énekli az Egyház a Vízkereszti liturgiában. Ezekben a napokban mindenütt, ahol katolikus keresztények élnek az újesztendő kapcsán, Isten áldását kérik önmagukra és életterükre a jövőt illetően. 2020. január 8-án, az első ta

Gábor Bertalan | 8.1.2020

Vízszentelés és a plébániaépület megáldása

Urunk, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepén, régebbi nevén, Vízkeresztkor, egyházunk vizet szentel. Az emberré lett Isten megjelenésével nemcsak láthatóvá lett a második isteni személy, de megtapasztalhatóvá vált a hatalma, ereje és emberszeretete. Eljövetele áldás lett a világ számára. Jel, amelynek sokan ellentmondanak. Napjainkban, a Jézus Krisztusba vetetett hit hiányában, egyre jobban terjed a babona, a kuruzslás, az ártás, a rontás, a sát

Gábor Bertalan | 7.1.2020

Értékőrzés, - kamatoztatás, - átadás nemzedékről, nemzedékre…

2020. január 5-én a makranci Szent István Király filiális templomban zenés áhítatot tartott a hími templom „Tékozló gyermekek” ifjúsági zenei együttese Martinas Monyok Zita szervezésében és rendezésében. A hely és az időpont választása nem véletlenül történt. A karácsonyi liturgikus időszak nagyon jó alkalom volt az elcsendesülésre és a közösen megélt meghitt pillanatokra. Az evangélium eseményei, az angyali kórust visszhangzó zeneművek hallgatá

Gábor Bertalan | 6.1.2020

Személyes felkészülés az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

„Minden forrásom belőled fakad.“ (Zsolt 87,7) Dr. Erdő Péter bíboros úr ajánlására úgy is készülhetünk, hogy januártól szeptemberig minden hónap első péntekén, kilenc egymást követő hónapban bűneinktől megtisztulva, a kegyelem állapotában, folyamatosan járulunk szentáldozáshoz. Jézus Szíve ígéretei alapján, amelyet magán-kinyilatkoztatásban Alacogue Szent Margitnak adott, rajtunk is beteljesedik az ígéret: „Mindazok számára, akik kilenc egymásut

Gábor Bertalan | 2.1.2020

2019

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – valljuk Tamási Áronnal. De, hol van az otthonunk? Ahol szeretünk, ott az otthonunk. „Az otthon az, amelyet lábunk elhagyhat, de szívünk sohasem” (Oliver Wendell Holmes). Az Isten szeretetét visszautasító ember életében minden óra utolsó óra, mert a testi halál felé sodródik, amely mögött az örök kárhozat rémületes örvénye vár rá. Azok életében, akik eladták lelküket, hitüket a pillan

Gábor Bertalan | 1.1.2020

Miserend

3. hét |

	Bodolló	Makranc	Szepsi	3.hét MISEREND - OMŠE
Hétfő	Fatima 16:30
Kedd			8:00
Szerda			17:00
Csütörtök			17:00
Péntek		18:00	16:00
Szombat			18:00
Évközi I. vasárnap	11:00	8:00 M 9:30 S	9:30 M 11:00 S

Templomok, egyházközségek

Ma 18.1.2020 van, névnapját unnepli Piroska, holnap Sára, Márió.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|