Hírek

Ünnepi emlékezés az 1848-49 eseményeire

Városunkban 2019. március 17-én délután a ravatalozó előtt felállított kopjafánál emlékeztünk a hajdani forradalom eseményeire, következményeire és máig érvényes üzeneteire. Az történelmi egyházak, az önkormányzat, az intézmények, a társadalmi szervezetek vezetői és szép számú tagjai részvételével, közreműködtek a magyar tannyelvű iskolák diákjai, valamint a Dalárda, és az Asszonykórus. Sokan mondják: magyarnak lenni kudarctörténet. Sokszor van

Gábor Bertalan | 17.3.2019

2019 március 15.

2019. március 15-én azoknak a múltbéli eseményeknek állítottunk emléket, amelyek meghatározták nemzetünk sorsát. A márciusi ifjak már 1848-ban példát mutattak Nekünk, de az elmúlt évszázadban is voltak meghatározó pillanatai történelmünknek. Most rajtunk a sor. Műsorunk, a 2019-ben élőkhöz szólt. Üzenet volt minden magyarnak, hogy tudatosítsuk - kik vagyunk és mi a küldetésünk a világban. A rendezvényen részt vettek a Budapesti Kolping Katolikus

Nagy István | 17.3.2019

Jubileumi ünnepségek Kassán

2019. március 16-án hálaadó szentmise volt a kassai Szent Erzsébet székesegyházban, ahol a főegyházmegyéből származó, Rómában élő Jozef Tomko bíboros 95. születésnapját és pappá szentelése 70. évfordulóját ünnepelte, valamint Alojz Tkáč, kassai nyugalmazott érsek a 85. születésnapját. A szentmisében az ünnepeltekkel együtt misézett Szlovákia szentszéki nunciusa, Giacomo Guido Ottonello, a Szlovák Püspöki Konferencia tagjai, az ukrajnai és a horv

Gábor Bertalan | 16.3.2019

Vendégelőadó Balaton-felvidékről

2019. március 15-én Nagy István, a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont igazgatója meghívására, Ferencz Attila hitoktató közreműködésével, előadást tartott az intézmény diákjainak D. Fekete Balázs, történelemtanár, a tapolcai Nagyboldogasszony Római Katolikus Általános Iskola igazgató-helyettese, a középkorra szakosodott történész (középkorász), Krisztus Szegény-lovagjainak Rendje, ismertebb nevén a Templomos Lovagrend magyarországi tarto

Gábor Bertalan | 15.3.2019

Engesztelő imatalálkozó Bodollón

Mint minden hónapban 2002. október 13-a óta, úgy 2019. március 13-án is megtartottuk lelki találkozónkat, a Mária Rádió élő közvetítésében. A szentmise főcelebránsa és ünnepi szónoka Fábry Péter, okleveles mérnök, perényi plébános volt, aki ezen a napon ünnepelte 58. születésnapját. Vele együtt misézett főtisztelendő Bartal Károly Tamás, jászóvári nyugalmazott apát, Dr. Szalay László nagyidai plébános, Kondás András, görögkatolikus parókus és Gá

Gábor Bertalan | 14.3.2019

Tudományos konferencia Tőketerebesen

„Alszom, de a szívem ébren van” (Én 5,2) címmel rendeztek tudományos konferenciát Tőketerebesen 2019. március 12.-én Iglódy István minorita novícius halálának 380. évfordulója kapcsán. A megemlékezés szentmisével kezdődött, amelyet Bernard Bober kassai érsek-metropolita celebrált, Majnek Antal, munkácsi megyéspüspök és Edward Kawa, lembergi segédpüspökkel, valamint a kassai főegyházmegye tőketerebesi, nagymihályi, szobránci, nagykaposi és a szeps

Gábor Bertalan | 13.3.2019

Hamvazószerda - 2019

2019. március 6.-án egyházközségünk hívő népe is csatlakozott a nagyböjti szentidő ünnepélyes megkezdéséhez. Hamvazószerda a nagyböjti szentidő kezdete. Az egyház hamvazószerdán, amint azt a neve is sejteti - szentmisében, vagy igeliturgia keretében az előző évben megáldott olajfa- vagy barkaágak elégetéséből nyert hamuval - jelöli meg a hívek homlokát. Délelőtt a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont óvodásai, délben az iskolások vettek r

Gábor Bertalan | 7.3.2019

Lelki találkozó Homrogdon

2019. március 5.-én Veress Zoltán, homrogdi plébános meghívására Gábor Bertalan, szepsi esperes – plébános végezte az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés havi rendszerességgel megtartott márciusi lelki találkozóját. A délután négy órakor kezdődő lelki nap elmélkedéssel kezdődött Ferencz Attila, hitoktató közreműködésével, aki szentírási történeteket felolvasva segítette a hallgatóságot lelki értelemben kivonulni a jelenk

Gábor Bertalan | 7.3.2019

Makranci jubileum

2019. február 23.-án tartotta évzáró közgyűlését a Csemadok makranci alapszervezete és a Cserepszín éneklőcsoport, megalakulásuk 25. évfordulója kapcsán. A találkozó kezdetén Turnyánszky Veronika Wass Albert versét szavalta, többek között a közismert sorokat: Üzenem a háznak, mely fölnevelt: a fundamentum Istentől való, és Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat. A víz szalad, de a kő marad, a kő marad... A Pelegrin János, elnök vezet

Gábor Bertalan | 24.2.2019

Miserend

12. hét |

	Bodolló	Makranc	Szepsi	12.hét MISEREND - OMŠE
Hétfő		18:00 MR	17:00	Nagybőjti gyóntatás ZARÁNDOKVONAT A PÁPAI SZENTMISÉRE Csíksomlyó 2019. május 31-június 2.
Kedd :			8:00
Szerda			17:00
Csütörtök			17:00
Péntek		16:30 keresztút 18:00	15:30 keresztút 16:00
Szombat		17:00 S	8:00
Nagyböjt II. vasárnapja	11:00	11:00	9:30 M 11:00 S

Templomok, egyházközségek

Ma 20.3.2019 van, névnapját unnepli Klaudia, holnap Benedek.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|