Hírek

A teljesebb Isten országáért…

2018. augusztus 13-án a Mária Rádió, élő közvetítésében ismét megtartottuk Bodollón a Fatimai engesztelő imatalálkozót. Amint tudjuk - a Szűzanya, 1917. május 13-án, az első fatimai jelenésekor, arra kérte a három pásztorgyermeket, hogy minden hónap 13. napján jöjjenek el a megadott helyre. Az első három alkalom után - augusztusban - azonban erre nem került sor. Augusztus tizenharmadikán ugyanis már kora reggel hatalmas tömeg, mintegy tizenöt-hú

Gábor Bertalan | 14.8.2018

Szent Rókus búcsú Szepsiben

Szepsiben az idén augusztus 5-én 11 órakor kezdődött a szentmise szent Rókus tiszteletére a fogadalmi kápolnánál, ahol ünnepélyesen megemlékeztek az 1831-es kolerajárvány áldozatairól. Akkor a városban 6 hét alatt 212 lakos halt meg. Az 1872-es kolerajárvány újabb 34 áldozatot követelt. A hívek a járvány elmúltával a város domboldalán szent Rókus tiszteletére kápolnát emeltek, ahol minden esztendőben augusztus 16. – szent Rókus emléknapja – tájá

Gábor Bertalan | 5.8.2018

Hálaadó szentmise Nagyidán

Mons. Bernard Bober kassai érsek-metropolita megbízásából hálaadó ünnepi szentmisét celebrált Nagyidán Mons. Gábor Bertalan szepsi esperes plébános, Dr. Szalay László, nagyidai plébánossal, Belka, Oceák Izabella nagyidai kántornő 25 éves kántori szolgálata kapcsán, akit a negyedszázados hűséges és áldozatkész kántori szolgálatáért különáldásban részesített az érsekfőpásztor. Élete, áldozatkészsége és nagylelkűsége legyen továbbra is magasztos je

Gábor Bertalan | 30.7.2018

Emléktábla avatás Pácinban

2018. július 25-én halálának 20. évfordulóján ünnepi szentmisében emlékeztek meg szülőfalujában Gál Ferenc egyetemi tanárról, aki 1915. március 14-én született Pácinban és 1998. július 25-én hunyt el Budapesten. A teológiát Rómában a Német-magyar Kollégium növendékeként végezte. 1939. X. 29-én szentelték pappá. 1940-ben Bodrogkeresztúron, 1941-ben Szerencsen volt káplán, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett teológiai doktorátust. 1942

Gábor Bertalan | 26.7.2018

Kármel-hegyi Boldogasszony búcsú Barkán

Az idei Kármel-hegyi Boldogasszony búcsú magyar nyelvű szentmiséjének ünnepi celebránsa és szónoka Mons. Orosch János, nagyszombati érsek volt. Szentbeszédében párhuzamot vont Illés próféta és kora, valamint napjaink kihívásaival. Állhatatos hűségre és tudatos ragaszkodásra buzdította a nagyszámú hallgatóságot, akik látható örömmel, tisztelettel és áhítattal vették részt a hagyományosan szépen és méltóságteljesen megrendezett ünnepségen, amiért

Gábor Bertalan | 25.7.2018

Egyháztanácsülés

2018. július 22-én tartotta évnegyedes tanácskozását az egyháztanács testülete. A tanácskozás után a megjelent tagok örömmel köszöntötték az egyházközség frissen végzős diplomását MUDr. Rybár Nikolas, neurológust és az érkező új káplánt Mgr. Krach Krisztián újmisés atyát. A tanács tagjai az elért eredményekhez mindkettőjüknek szívből gratuláltak és kifejezték mindennemű segítségnyújtási készségüket.

Gábor Bertalan | 25.7.2018

Jubileumi köszöntő

A napokban ünnepelte 80. születésnapját Szilágyi Anna, egyházközségünk oszlopos tagja. A jeles évforduló kapcsán különleges főpásztori áldását adta reá és hozzátartozóira Dr. Erdő Péter bíboros és Mons. Bernard Bober, kassai érsek-metropolita. Adja Isten, hogy élete, áldozatkészsége és nagylelkűsége legyen továbbra is magasztos jele az Egyház és a Szűzanya iránti szeretetnek.

Gábor Bertalan | 24.7.2018

A júliusi Fatimai engesztelő imatalálkozó Bodollón

2018. július 13-án a Bodollói Sarlós-Boldogasszony filiális templomban immár 190. alkalommal tartottunk engesztelő imatalálkozót. A szentmise főcelebránsa és ünnepi szónoka – főtisztelendő Dr. Fóthy Zoltán, nagysallói plébános atya volt, akivel együtt misézett: főtisztelendő Bartal Káoly tamás, jászóvári emeritus apát úr, Gábor Bertalan esperes – plébános. Orgonált és énekeket vezette Bányász Emőke, okleveles kántor. A Mária Rádió technikai munk

Gábor Bertalan | 14.7.2018

Gara Ilona köszöntése

85 évvel ezelőtt született Somodiban. Közvetlenül a háborús évek után árvagyerekként egy Uhrovec-i intézetben nevelkedett, alapiskolát is itt végezte. 1950-ben a rozsnyói egészségügyi szakközépiskolában érettségizett és fogtechnikusként a szepsi egészségügyi intézet dolgozója lett. Tanulmányait munkája mellett is folytatta, továbbképző tanfolyamokon vett rész, és így lett idővel a szepsi fogászati laboratórium vezetője. Munkáját szerette, és mun

Gábor Bertalan | 9.7.2018

Miserend

33.hét |

	Bodolló	Makranc	Szepsi	MISEREND 33.hét 2018 - OMŠE
Hétfő	Fatima - 16:30			Iskola BUSZ - gyűjtés (hirek.sk) MEGHÍVÓ Makranc
Kedd			8:00
Szerda - Nagyboldogasszony	18:00	18:00	16:30
Csütörtök			17:00
Péntek		18:00	16:00
Szombat			18:00
Vasárnap	11:00	10:30 M 9:00	9:30

Templomok, egyházközségek

Ma 15.8.2018 van, névnapját unnepli Mária, holnap Ábrahám.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|