Hírek

Szülők bálja

„…kiárasztom Lelkemet minden testre. Fiaitok és leányaitok jövendölni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok meg látomásokat látnak.” (Joel 3,1) 2020. február 22-én tartotta a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont a szülők bálját. Nyitányként a nagyidai Ilosvai néptáncegyüttes produkciójában gyönyörködhettek a tisztelt bálozók, majd Gábor Bertalan esperes-plébános, iskolalelkész köszöntötték az egybegyűlteket. Azt mondják, hogy

Gábor Bertalan | 23.2.2020

Az egység forrása és ereje

A Királyok első könyvében (1Kir 12,26-32; 13,33-34) olvassuk: Jeroboám azt gondolta magában: „Még majd visszaszáll a királyság Dávid házára, ha e nép feljár, hogy az Úr házában, Jeruzsálemben áldozzon; így urához, Roboámhoz, Júda királyához fordul e nép szíve, s engem megölnek, s visszatérnek hozzá.” Gondolkodott, s tanakodott tehát, s két aranyborjút készíttetett, s azt mondta a népnek: „Ne járjatok fel többé Jeruzsálembe: íme, itt vannak isten

Gábor Bertalan | 15.2.2020

A betegek kenetének kiszolgáltatása Bodollón

2020. február 13-án, Bodollón ismét megtartottuk a Fatimai engesztelő imatalálkozót, sorrendben immár a 209.-et. A szentmisét főtisztelendő Susko Mihály, buzitai egyházközségi kormányzó mutatta be, akivel együtt misézett: Főtisztelendő Bartko Elek, nyugalmazott somodi plébános, Fábry Péter, okleveles mérnök, perényi plébános, esperes-helyettes, Fedorka zsolt, csécsi plébános, Gábor Bertalan, esperes plébános. Hornyák Péter, nyugalmazott görög ka

Gábor Bertalan | 15.2.2020

A betegek szentsége az élni akarás szentsége

A Lourdes-i Szűzanya napján, február 11-én tartja az Egyház a betegek világnapját. Ebből az alkalomból a naphoz köthetően templomainkban együtt imádkozunk a betegekkel, és a papok kiszolgáltatják a betegek szentségét. Szepsiben február 12-én, Bodollón, február 13-án, Makrancon 14-én részesülhettek a hívek a betegek kenetében. A betegség és a szenvedés embersorsunk kikerülhetetlen velejárói, életünk legsúlyosabb megpróbáltatásai. Még akkor is, ha

Gábor Bertalan | 13.2.2020

Jubileumi köszöntő

2020. február 11-én adott hálát élete 80 esztendejéért Balázsné szül. Lavrencsik Anna, Lavrencsik János és Vojakovics Anna leánya, aki 1940. február 18-án részesült a keresztség szentségében és kötött szentségi házasságot templomunkban 1964. augusztus 10-én, férjével Balázs Imrével. Ezúton is szívből köszönjük példás keresztény életét a családban, az egyházközségben és népünk körében. Köszönjük imáit, áldozatkészséget és példamutató ragaszkodásá

Gábor Bertalan | 12.2.2020

Próbabál a Salkában

A Szepsi Boldog Salkaházi Sára Iskolaközpont igazgatósága az intézet felső tagozatos diákjai részére 2020. február 8-án rendezte meg a hagyományos próbabált, ahol az első bálozók örömmel ünnepelték életszakaszuk eme nagy eseményét. Azt mondják, hogy a tánc a legősibb művészet, ugyanakkor a legfiatalabb is, hiszen története során legkésőbb vált önálló műfajjá. Fejlődését, elismertségét egy állandóan változó, föl-le hullámzó grafikon szemléltethet

Gábor Bertalan | 9.2.2020

Az új iskolaközpont építkezésének megtekintése

2020. február 8-án, 11.00-órai kezdettel a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont épülő iskolájának telkén INFORMÁCIÓS NAP volt, amelynek keretében a Jövőért Alapítvány vezetői és a kivitelezést végző cég szakemberei az építkezés helyszínén beszámoltak a jelenlegi helyzetről, valamint lehetőséget biztosítottak az épülő iskolaközpont megtekintésére. A tisztelt szülők, tantestületi tagok, iskolabarátok és érdeklődők örömmel fogadták a tájékoz

Gábor Bertalan | 8.2.2020

Balázs-áldás

Szent Balázs püspök élettörténetét idézzük fel liturgikus emléknapján, február 3-án. A vértanú püspök emlékezete különösen a névadásban és a népszokásokban él elevenen. Balázs a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemre méltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők. Szenvedéstörténet

Gábor Bertalan | 5.2.2020

Rendkívüli áldoztatók beiktatása

2020. február 2-án, Urunk, Jézus Krisztus bemutatásának az ünnepén, régebbi nevén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a szentmise olvasmányait kivételesen a rendkívüli áldoztatással megbízott jelöltek olvasták, nevezetesen Juhász Jenő, okleveles mérnök és Magiszter Mihályi Molnár László, tanár, akik az evangélium ünnepélyen felolvasása után bementek a sekrestyébe, ahol magukra öltötték az előzőleg megáldott liturgikus ruhát. Az esperes-plébáno

Gábor Bertalan | 2.2.2020

Miserend

9.hét |

	Bodolló	Makranc	Szepsi	8.hét MISEREND - OMŠE
Hétfő		18:00	17:00
Kedd
Hamvazószerda	15:00	18:00	16:30
Csütörtök			17:00
Péntek		17:15 Keresztút 18:00	15:00 MR Keresztút 16:00
Szombat			18:00
Nagyböjt I. vasárnap	11:00	8:00 M 9:30 S	9:30 M 11:00 S

Templomok, egyházközségek

Ma 24.2.2020 van, névnapját unnepli Szőkőnap, holnap Mátyás.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|