Hírek

Meggyújtottuk a második gyertyát

Advent második vasárnapján a második gyertyát gyújtottuk meg az ádventi koszorún. Annak jeléül, hogy nagylelkűséggel várjuk Krisztus Urunk közénk jöttét. Krisztus itt élt közöttünk, de újra eljön ítélni élőket és holtakat. Nem hagyott árván bennünket. Itt hagyta nekünk Önmagát, Testét és Vérét, hogy amíg várjuk második eljövetelét, rejtetten mindig köztünk lehessen. A Szentlélek által szól hozzánk a Szentírás szavában, hogy útbaigazítson minket,

Gábor Bertalan | 9.12.2018

Szakmai és lelki találkozó

A katolikus fenntartású magyar tannyelvű egyházi intézmények vezetői találkoztak 2018. december 7.-én Szepsiben a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontban, hogy megosszák örömüket, gondjaikat és reményeiket. Komáromból, Gútáról, Nagymegyerből, Ipolyságról, Palástról és Udvarnokról érkeztek a becses vendégek és sorstársak. Másnap, december 8.-án a Szűzanya Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén, szentmisén vettek részt a pedagógusok, hogy miutá

Gábor Bertalan | 8.12.2018

ÁDVENTI GYERTYAGYÚJTÁS A VÁROS FŐTERÉN

2018. december 2-án a város főterén: Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól – köszöntéssel kezdtük az idei ádventi koszorú megáldását és az első gyertya ünnepélyes meggyújtását a városunk főterén. Esperes-plébánosunk így könyörgött: Mindenható Atyánk, te teremtettél mindent, te vagy a Szeretet és az Élet forrása. Te Fiadban világosságot és életet adsz nekünk, és Szentlelkeddel megvilágosítod szívünket,

Gábor Bertalan | 2.12.2018

1.gyertya

Meggyújtottuk az első gyertyát Már vidékünkön is hagyománnyá vált, hogy a karácsonyt megelőző időszakban ádventi koszorúkkal díszítjük templomainkat, otthonainkat, sőt városaink tereit is. A profán világ is ezt teszi. Igaz, számukra ez csak dekoratív elem. Mi, katolikus keresztények áhítatunk elmélyítésére, lelki előkészületünk fokozására használjuk. Isten áldását kérjük igyekezetünkre és jó feltételeinkre, hogy ádvent napjaiban növekedjen bennün

Gábor Bertalan | 2.12.2018

Jubileumi év a kassai főegyházmegyében

Bernard Bober kassai érsek-metropolita 2018. december 1-jén az Árpád-házi Szent Erzsébet székesegyházban „Megújulni a hűségben” címmel, ünnepélyesen megnyitotta a három szent kassai vértanú emlékévét. Kőrösi Márk, Grodecz Menyhért és Pongrácz István 1619. szeptember 7-én haltak vértanúhalált. A megyésfőpásztor a jubileumi évet meghirdető pásztorlevelében többek között ezt írta: A három fiatal pap Homonnán, a jezsuita kollégiumban találkozott. 16

Gábor Bertalan | 1.12.2018

„VIVOS VOCO, MORTUOS PLANGO, FULGURA FRANGO…”

Az élőket hívom, a halottakat elsiratom, a villámokat megtöröm… ősi igazság vésődött a szepsi temetőharang ércébe. 2018. november 25-én Szepsiben a városi köztemető bejárata előtti téren a városi önkormányzat jóvoltából megáldásra került a Lukács János és fia tervezte és kivitelezte harangláb és temetőharang. Az ünnepséget a helyi Dalárda éneklése kísérte. A liturgikus ünnepséget Bányász Péter, a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont érett

Gábor Bertalan | 25.11.2018

Szentmise a városért

2018. november 25-én a plébániai szentmise, mint minden vasár-, és ünnepnap, úgy most is a hívekért volt bemutatva, külön kérésre belefoglalva a város minden lakosát és népünk tagjait határon innen és határon túl. A szentmisén a hívek közösségében együtt imádkoztak a városvezetés előjárói és a képviselőtestület tagjai. Jó volt együtt látni a szebb, jobb és élhetőbb Szepsiért kész cselekvőket és az eredményeket várókat. Nem feledve a zsoltáros sz

Gábor Bertalan | 25.11.2018

Árpád-házi Szent Erzsébet zarándoklat a Misszió Tours szervezésében

2018. november 17-én Kassa, Makranc és Bodolló célpontokkal zarándokutat szervezett a Misszió Tours iroda. Szent Erzsébet ünnepén a zarándoklat szentmisével kezdődött a Szent Mihály kápolnában. A szentmise után a zarándokok megtekintették a város nevezetességeit, többek között a lenyűgöző Szent Erzsébet-oltárt, Boldog Salkaházi Sára szobrát, az egyedülálló dupla lépcsősort és az altemplomban található II. Rákóczi Ferenc fejedelem és társai sírjá

Gábor Bertalan | 17.11.2018

A 194. fatimai engesztelő imatalálkozó Bodollón

2018. november 13-án Bodollón a fatimai engesztelő imatalálkozót Mahimai Raj Anthony atya vezette, akit 2006. május 18-án szenteltek pappá az indiai Jhabuai egyházmegyében. 2011. március végétől teljesít lelkipásztori szolgálatot Magyarországon. Előbb kisegítő lelkész volt a Pestszentlőrinc-Szemeretelepi Szent István Király plébánián, majd káplán Budapest, Pestszenterzsébet Szent Erzsébet Főplébánián, később a Budapest – Külső-ferencvárosi Szent

Gábor Bertalan | 15.11.2018

Miserend

50. hét |

	Bodolló	Makranc	Szepsi	MISEREND 50.hét 2018 - OMŠE
Hétfő		18:00 MR	17:00	Karácsonyi gyóntatás 2018
Kedd :			6:00
Szerda		18:00	17:00
Csütörtök	Fatima 16:30
Péntek			16:00
Szombat			18:00
Ádvent II. Vasárnap	8:00	9:30 S 11:00 M	9:30

Templomok, egyházközségek

Ma 10.12.2018 van, névnapját unnepli Judit, holnap Árpád.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|