Bodolló – augusztus 13.

Gábor Bertalan | 14.8.2017

 

Már hagyománnyá vált, hogy a Mária Rádió komáromi stúdiója, élőadásban közvetíti a Fatimai engesztelő imatalálkozót Bodollóról. A lelki találkozót Melega Mária és Simko Ilona önkéntesünk így vezette be:

Amint tudjuk - a Szűzanya, 1917. május 13-án, az első fatimai jelenésekor, arra kérte a három pásztorgyermeket, hogy minden hónapban ugyanezen a napon jöjjenek el a megadott helyre. Az első három alkalom után - augusztusban - azonban erre nem került sor.

Augusztus tizenharmadikán már kora reggel hatalmas tömeg özönlött Cova da Iriába, mintegy tizenöt-húszezren érkeztek szamárháton, ökrösszekéren, kerékpáron és autón. A zarándokok rózsafüzért imádkoztak és szenténekeket énekeltek, de a gyermekeket a szülők, egyik pillanatról a másikra, a hívők nagy csalódottságára, a nagy tömegből kimentve, hazahívták. Hiába várták visszatérésüket, a körzet közigazgatási központja, Ourém város ateista és szabadkőműves polgármestere, Artur de Oliveira Santos (1884-1955) ugyanis autón a Cova da Iriától 15 km-re fekvő Vila Nova de Ourém városba vitte a három pásztorgyermeket és letartóztatta őket.

Csak augusztus 15-én este engedte őket szabadon, közben ígéretekkel és életveszélyes fenyegetésekkel próbálta megtudni tőlük a „titkot”, amelyet a Szűzanya bízott rájuk. A helyi plébánosok is meg akarták győzni a kis látnokokat, hogy vonják vissza hazugságaikat. A pásztorgyermekek azonban igazi hősként viselkedtek és sem az egyházi, sem a polgári hatóságoknak nem fedték fel a rájuk bízott „titkot”. Sőt, tűrték az igaztalan vádakat, a gyanúsítást, hogy szélhámosok. Rendíthetetlenek voltak a fenyegetésekkel szemben és hittel készültek akár életük feláldozására is: „ha meg is ölnek bennünket, nem baj, mert mi egyenesen a mennyországba jutunk” – mondták egymásnak, ezzel is bizonyítva, hogy nem képzelődés volt az égből alászállt „Hölggyel” való találkozásuk.

Az augusztus 13-án összegyűlt tömeg, az idő múlásával egyre türelmetlenebbé vált, főleg, amikor egy szemtanú meghozta a hírt, hogy a gyermekeket elrabolták és letartóztatták. Hangos méltatlankodásukat - hirtelenül - egy tompa mennydörgés és villámlás szakította félbe. Maria Carreira szemtanú szerint, aki jelen volt az előző jelenések alkalmával is, a következőket mondta: „Egy kis felhőt láttunk, lágy volt és élénk fehér színű. Néhány pillanatra megállt a fa fölött, majd felemelkedett és eltűnt. Ugyanaz a különös élmény fogott el bennünket, mint július 13-án. Az arcok a szivárvány színeit tükrözték vissza, rózsaszín, piros, kék, s úgy tűnt, hogy a fákon nem levelek, hanem virágok vannak. A Miasszonyunk eljött, ez biztos, annak ellenére, hogy nem találta ott a gyerekeket”.

Visszaemlékezésében Lúcia nővér az augusztusi találkozó időpontját 15-ére teszi, de megjegyzi, hogy akkor még nem tudta megkülönböztetni a hónap egyes napjait. A jelenésre valójában a fogságukból való visszatérésüket követő vasárnapon, augusztus 19-én került sor, de nem Cova da Iriában, hanem az otthonukhoz közel eső Valinhos legelőn.

 „Amikor Ferenccel és testvérével, Jánossal Valinhosba hajtottam a juhokat – emlékezett vissza Lúcia - valami természetfölötti légkört éreztem, amely közeledett és körülvett bennünket. Sejtettem, hogy a Szűzanya fog megjelenni, és bántott, hogy Jácinta nem láthatja, ezért kértem testvérét, Jánost, hogy hívja el. (Mivel nem akart elmenni, fölajánlottam neki két húszast, és már szaladt is). Közben Ferenccel láttuk a fénycsóvát, amit mi villámnak neveztünk. Jácinta megérkezése után nemsokára láttuk is a Szűzanyát egy tölgybokor fölött. - Mit kíván? – kérdeztem. Azt, hogy 13-án gyertek a Cova da Iriába, és továbbra is imádkozzátok naponta a rózsafüzért. Az utolsó hónapban csodát művelek, hogy mindenki higgyen. – mondta. Mit csináljunk a pénzzel, amit az emberek a Cova da Iriában hagynak? – kérdezte Lúcia. Csináltassanak két hordállványt! Egyiket te fogod vinni Jácintával és két fehérruhás lánnyal, a másikat pedig Ferenc - három fiúval. Az állványokon hagyott pénz Rózsafüzér Királynőjének ünnepére legyen, a maradék pedig legyen a kápolnára, amelyet majd építenek. – válaszolta a Szűzanya. Kérem, gyógyítson meg néhány beteget. – kérte a Szűzanyát Lúcia. Igen, az év folyamán néhányat meg fogok gyógyítani – szólt ismét a Szűzanya és arca még szomorúbb lett. - Imádkozzatok, sokat imádkozzatok, és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek kerül a pokolba. Nincs, aki áldozatot hozzon és imádkozzék értük – mondta és szokása szerint ismét kelet felé fölemelkedett.

Lúcia nővér, mivel az emberek számtalan szűnni nem akaró, újra meg újra feltett kérdésekkel árasztották el: a jelenésekről, a kis látnokokról, a kapott Üzenetről és az abban elhangzott kérésekről, ezért a Szentszék felhatalmazását kérte - amit meg is kapott - hogy egy írást jelentethessen meg, amelyben átfogó választ adhat mindezekre. Így született meg „A fatimai üzenet felhívásai” című műve, amelyhez Serafim de Sousa Ferreira e Silva, Leiria-Fatima püspöke írt előszót, 1997. október 13-i keltezéssel.

Írásában Lúcia nővér egyenként elemzi az égi Üzenet felhívásait. Ezek között a tizenharmadik helyet foglalja el a Szűzanya száz évvel ezelőtti - az 1917. augusztus 19-i felhívása: „Imádkozzatok, sokat imádkozzatok, és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek kerül a pokolba. Nincs, aki áldozatot hozzon és imádkozzon értük”.

Most mi is ennek a kérésnek igyekeztünk eleget tenni. Egy küldetést teljesítettünk, amelyet embertársaink javára kell véghezvinnünk. A küldetés Krisztus Urunk missziójának folytatása a földön. A Szűzanya együttműködésre hív bennünket, Fia, Jézus Krisztus, megváltó művének végrehajtásában, vagyis a lelkek megmentésében. Isten tudatos munkatársai lehetünk a világ tökéletesebbé tételében.  Küldetésünknek három eleme van: az ima, az áldozat és a szeretet.

A szentmise végén Király Antal, az egyháztanács világi elnöke így mondott köszönetet: Köszönjük, hogy a Szűzanya kérésére ezt a vasárnapi koraestét is együtt töltöttük. Köszönjük, hogy kérésének eleget téve immár 179. alkalommal találkoztunk. Küldetést teljesítettünk, amelyet önmagunk és embertársaink javára igyekeztünk fordítani.

 

A Szűzanya együttműködésre bátorít bennünket: Fia, Jézus Krisztus, megváltó művének végrehajtására, vagyis a lelkek megmentésére. Az Istennel való tudatos munkatársi szolgálatra - a világ tökéletesebbé tételére. Köszönjük ezt a készséget, hogy ez által Isten országa egyre teljesebb lehet köztünk, bennünk és általunk.

 

Augusztus 20.-án Makrancon féltizenegy órai kezdettel Szent István Király tiszteletére Főtisztelendő Bartko Elek, somodi plébános, címzetes esperes úr vezetésével ünnepi szentmise kezdődik, amit körmenet követet az első szent magyar család ereklyéivel, és kenyéráldás zárt. Mivel „A nemzet a nyelvében él, dalában érez és kultúrájával tanúskodik.”, ezért az ünnepségen igyekezzünk ilyen lelkülettel részt venni. Legközelebbi tudósításunk erről szól.

Bodollón a következő találkozó szeptember 13.-án, szerdán lesz a szokott időben, tehát délután félötkor. Addig is legyünk egyek az ima, az áldozat és a szeretet szent szolgálatában.                                                                                                              GB.

Ma 15.12.2017 van, névnapját unnepli Valér, holnap Etelka.
Gratulálunk!
Hírek
Bodolló – augusztus 13.
|
Készítette: romkat.sk
|
close