Magyarul álmodsz és magyarul sírsz…

Gábor Bertalan | 14.11.2020

 

 

2020. november 13-án, a járványügyi előírások szigorú betartása mellett immár 216. alkalommal tartottak Bodollón Fatimai engesztelő imatalálkozót, amelynek főcelebránsa Gábor Bertalan, szepsi esperes-plébános volt, akivel együtt misézett Karch Krisztián, szepsi káplán. Sajnos, a korona-vírusjárvány miatt, a hívek csak nagyon korlátozott számban lehettek jelen.

 

A kántori szolgálatot és az énekeket Bányász Emőke, okleveles kántor vezette. Felolvasott – Simko Imre és Király Antal, okleveles mérnök. A közvetítést a Mária Rádió komáromi stúdiójában Tóth Szilveszter és Csepregi László, a templomban önkénteseink: Cehelnik István és Simko Imre vezették. A képi közvetítést Kuzma Norbert, okleveles mérnök és fia, Kuzma Ádám, a Boldog Salkaházi Sára, Egyházi Iskolaközpont diákja biztosította.

 

Köztudott, hogy 1917-ben a Szűzanya három írástudatlan Fatimai pásztorgyereknek üzenetet adott át, amely az egész emberiségnek szólt. Engesztelésre és megtérésre kérte rajtuk keresztül a világot. 1917 májusa és októbere között a Szűzanya hat alkalommal látogatta meg a gyerekeket.

 

A jelenéseket 1916-ban három angyali jelenés előzött meg, amit később több is követett. Sokan nem hittek a kis látnokoknak, ezért erőszakkal akarták beismertetni velük, hogy hazudtak. A három gyermek, Lúcia (Lúcia Santos) és unokatestvérei, Jácinta (Jacinta Marto), valamint Ferenc (Francisco Marto) előre megjövendölték az úgynevezett napcsodát: a Nap a szivárvány különböző színeiben tündökölt, zuhant és emelkedett. A különös eseménynek mintegy hetvenezer ember volt a szemtanúja. Mindezt azok is látták, akik nem az égi jelre vártak, hanem a földeken dolgoztak, vagy hitetlen résztvevői voltak a csodavárásnak. Az Egyház idővel elfogadta, hogy a napcsoda természetfölötti, isteni jel volt, s hogy Fatimában Isten szólt az emberiséghez a Szent Szűz közvetítésével.

 

Később, a gyermekek elbeszélése alapján elkészítették a látomásban megjelent Szűz Mária szobrát, amely ma Fatimában a jelenések helyszínén álló szentélyben, a Jelenések kápolnájában áll. A látnokok elmondása alapján készült szobrot kezdetben a lisszaboni, majd a spanyolországi egyházközségekbe is elvitték. A szobor jelenlétében feltűnően sok megtérés történt, ezért elkészítették a szobor mását, hogy az egyik alkotás állandóan a szentélyben maradjon, a másik pedig a világot járhassa. Ez a vándorszobor 1947 és 1957 között kilométerekben mérve, kilencszer utazta körbe a Földet, háromszázmillió ember imádkozott előtte.


A szobor annak idején az ismert okok miatt a szocialista országokba nem juthatott el, de a rendszerváltozás után Fatima püspöke felkereste a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia akkori elnökét, Dr. Seregély István egri érseket, és elmondta neki, hogy szívesen venné, ha a Fatimai vándor-kegyszobor Magyarországra is ellátogathatna. Az egri érsek örömmel fogadta a szobor látogatásának gondolatát. 1994 júniusában a Malév külön-gépével 120 gyerek utazott a portugáliai kegyhelyre, ahonnan elhozták Magyarországra a Fatimai Szűzanyát ábrázoló alkotást, amelyet száz nap alatt, száz templomba vittek el, hogy a hívek Szűz Mária közbenjárását kérve, imádkozhassanak előtte.

 

Ez a vándor-kegyszobor 1994. április 14-től június 9-ig Szlovákiában is vándorolt. Többek között volt Nagykaposon és Királyhelmecen is.

 

2006-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet hirdetett meg a nemzet lelki megújulásáért. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek január 15-én, Árpád-házi Szent Margit ünnepén a margitszigeti szabadtéri oltárnál ünnepi szentmisével nyitotta meg a nemzeti imaévet. 2006 októberében, Fatimában megismételve első szent királyunk felajánlását, Szűz Mária oltalmába ajánlotta országunkat és népünket. A felajánlási szertartáson a régióból többen közölünk szintén ott voltak.

 

Az imaév kapcsán, 2006. március 20-án, Bodollón az egybegyűlt papokkal és hívekkel együtt imádkozott Erdő Péter bíboros, aki elhozta és átadta az akkori főpásztornak, Alojz Tkáč kassai érseknek a Szent István királytiszteletére emelt felépítésének 100. jubileumát ünnepelni készülő Makranci templom új oltárába, a védőszent - Szent István király - csontereklyéjét. Ehhez idővel elhelyezést nyertek Boldog Gizella és Szent Imre csontereklyéi is. Sőt, Erdő Péter bíboros, tavaly egy újabb ajándékot küldött a makranci oltárba: Boldog IV. Károlynak, az utolsó magyar apostoli királynak a csontereklyéjét, amelyet 2020. augusztus 23-án Boldog IV. Károly unokája – Habsburg György - és dédunokája – Habsburg Károly - helyezett el ünnepélyesen a makranci templom oltárába. Így - elsőként a Kárpát-medencében - együtt van az első szent magyar család, valamint az első és az utolsó magyar apostoli király csontereklyéje.

 

Örvendetes tény. Annál is inkább, mivel november 13. népünk összes szentjének és boldogjának a liturgikus emléknapja is, a magyar mindenszentek. Eredetileg november 6-án volt az egyházmegyék ereklyéinek emléknapja, megemlékezve azokról a szentekről, akiknek az ereklyéit az egyes templomokban tisztelték.

 

Egyházunk ezen a napon mindazokra emlékezik, akiknek nincs külön ünnepük, de itt éltek a Kárpát-medencében, akár a honfoglalás előtt, vagy utána. Névtelen szentek ők, egyháziak és világiak, férfiak és nők, akik hősies fokon gyakorolták a keresztény erényeket. Vannak köztük olyanok is, akiket a népi kegyelet és az emberemlékezetet meghaladó kultusz övez, de köztük vannak a hétköznapok ismeretlen hősei és szentjei is, a mindennapok vértanúi és Istenbe temetkezett misztikusai. Mivel népeink köréből sarjadtak, ezért a szentek közössége révén, bízva reméljük, hogy Isten színe előtt különösen is számíthatunk testvéri segítségükre. Megkülönböztetett említésre méltóak többek között a radi minorita vértanúk, név szerint Iglódi István, minorita novícius, aki hitvaló vértanúként halt meg 1639. november 6-án a kisgéresi erdőben.

 

Szentjeinkre emlékezve, az imatalálkozókra ismét elhozták a makranci templom féltve őrzött kincseit: az első szent magyar család ereklyéit - Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre ereklyéit, kiegészítve Boldog IV. Károly ereklyéjével.  Figyelmezetésül és bátorításul Szent II. János Pál pápa 2000-ben, a Nagy Jubileum évében a Szent Péter Bazilikában, az ott egybegyűlt zarándokoknak mondott szavait: Ne felejtsétek, történelmetek egy szent királlyal, sőt egy szent családdal kezdődik!

 

November 13. édesanyanyelvünk napja is. A lelki találkozón azért is imádkoztunk, hogy kincsünket, ősi örökségünket az evangélium tanításának fényében és hitében megőrizzük és azt gyermekeinknek és unokáinknak kamatoztatva tovább adjuk.

 

November negyedikén töltötte be a nyolcvanegyedik életévét Dr. Kellermayer Miklós, pécsi professor úr. Őt, az ő élő és elhunyt hozzátartozóit is imáinkba foglaltuk, megköszönve neki becses szolgálatát, rendíthetetlen hűségét Krisztusunkhoz, az anyaszentegyházhoz és népünkhöz, határon innen és határon túl. Ezúton is köszönjük mindnyájunkért végzett sok évtizedes gyönyörű nemzetegyesítő tevékenységét.

 

Esperesi körzetünkből először 2002 szeptemberében voltunk Fatimában, ahonnan magunkkal hoztuk az ott látható kegyszobor kisebb változatát, ami 2016-ig volt a bodollói templom szentélyében, jelenleg a Somodi Idősek Otthonának a kápolnájában van.

 

Többször beszámoltunk már arról, hogy Király Tamás és Kis Virág Glória, szárnyas-oltárt készítettek a Bodollói templomba, amelyet Mons. Bernard Bober, kassai érsek jelenlétében Őeminenciája Dr. Erdő Péter bíboros, Esztergom – budapesti érsek áldott meg 2016. május 13-án.

 

A két művész hársfából megalkotta a Fatimában őrzött Mária-szobor két méter magas mását is. A Szűzanya aranyszegélyű fehér ruhában van ábrázolva, kezén rózsafüzérrel. Arca szomorú. Nem véletlenül, hiszen Fatima üzenete a megtérést, az evangélium értékrendhez való visszatérést sürgeti. A szobrot 2016. október 13-án áldotta meg Mons. Pásztor Zoltán, püspöki helynök és 2017. május 13-án koronázta meg Mons. Bernard Bober, kassai érsek-metropolita.

 

A szentmise méltóságteljes bemutatására és az azon való gyümölcsöző részvételre a közismert csíksomlyói ének – Óh, én édes jó Istenem… bodollói változatának éneklésével készültünk. A liturgikus szertatás ünnepélyes bevonulással vette kezdetét, a magasból aláereszkedett az oltár fölé az ősi templomból megmaradt feszületet, közben az 1938-as eucharisztikus kongresszus himnuszát énekeltük: Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat. Ezt követően elimádkoztuk a rózsafüzért, majd az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust felajánló imát, úgy ahogyan azt 2019. október 28-án Fatimában Palánki Ferenc, debreceni megyéspüspök tette.

 

A szentmise szentségimádással, szentségi áldással és köszönetnyilvánítással zárult. Király Antal, okleveles mérnök, főkurátor ismételten megköszönte a lelkes, virtuális együttlétet. Technikusok jelzése szerint a liturgiát a „You-Tube” csatornán 180 készüléken követték a rádióhullámhosszán bizonyára még többen. Megköszönte a lelki atyák áldott szolgálatát is, hogy megtörve Isten Szavát és az Élet Kenyerét, papi életük – a megtöretés és az odaszentelődés révén - életajándékozás.  

 

Sajnos, a koronavírus-járvány miatt nem láthattuk a megannyi járművet a határ mindkét oldaláról. De köszönet és hála, hogy legalább lélekben, az éter hullámhosszán erősíthettük egymást. Szükségünk van erre, mert lám, a mi időnk sem könnyű. Nemzedékünk sem kivétel. A sorozatos megpróbáltatásokból nekünk is ki kell venni a részünket. Adja Isten, hogy a sorozat ránk eső mozzanata minket se keserítsen el. Áldott elődeink életpéldája bátorítson bennünket a különböző helytállásban, nem feledve mottónkat: Múltunk a reményünk – Krisztus a jövőnk!

 

Tisztelettel közöljük, hogy a legközelebbi találkozónk december 13-án, vasárnap lesz 16:30 órai kezdettel. Remélhetőleg már jobb lehetőségek közepette. A szentmise végén ünnepélyesen átadjuk majd a Sok millió búzaszemgyűjtés akció lisztadományát az esperesi körzet kedvezményezettjeinek.

 

November 13. édesanyanyelvünk napja is. Egy alkalommal megkérdezték a külföldieket, hogy szerintük melyik szavunk a legszebb magyar szó. A külföldiek szerint a legszebb magyar szó - a cipőfűző.

Megkérdezték a közismert nyelvészt is, Grétsy László tanár urat, hogy szerinte melyik a legkedvesebb magyar szó? Ő, ezt válaszolta: hogy melyik a legkevesebb magyar szó, arra nem tudok válaszolni, mert az annyira a pillanatnyi lelkiállapotomtól függ, ezért jólélekkel nem is vállalnám közzétételét, de szívesen megmondom, hogy melyik a legszebb tíz magyar szó! Íme: Béke, boldogság, csalogány, édesanya, gyermek, hópehely, pillangó, szerelem, szivárvány, varázslat – sorolta a nyelvészszakember, aki listája kialakításakor az egyes szavak jelentés  és hangzásbeli szempontjait vette figyelembe.

Az elhangzottak és átéltek kapcsán, bátorkodom megismételni: Maradjunk továbbra is felelősségteljesen egyek! Legyen mindnyájunk számára zsinórmérték: az egyház, a család, a nemzet, az anyanyelv, a kultúra. Jöjjünk máskor is Bodollóra, s ha személyesen nem tudunk, legalább virtuálisan. Imádkozzunk, könyörögjünk, hogy összetett és olykor nagyon bonyolult világunkban felismerjük a lehető legjobbat és merjünk továbbra is ragaszkodni gyökereinkhez. Adja Isten úgy élni, hogy életünk egy-egy kisarkított helyzetében, érvényes legyen mindnyájunkra az ősi mondás: lehet, hogy már más nyelven tanulsz, és más nyelven írsz, de magyarul álmodsz és magyarul sírsz.

 

FOTÓgaléria itt:

VIDEÓfelvétel itt:

Ma 27.11.2020 van, névnapját unnepli Virgil, holnap Stefánia.
Gratulálunk!
Hírek
Magyarul álmodsz és magyarul sírsz…
|
Készítette: romkat.sk
|