A makranci templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom


A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A 19. szá-zad végére már életveszélyes állapotba került és a hatósá-gok 1888-ban lebonttatták.
A mai makranci templom egyhajós építmény, 1906-ban épült szecessziós stílusban, sok neogótikus motí-vummal gazdagítva. A főoltár kőből készült, pszeudogótikus, Szent István királyt ábrázolja. Alkotója a soproni illetőségű Hild Lipót volt. Ebben egyezik a baloldali mel-lékoltárral (Lurdesi Szűz Máriának van szentelve) és a szószékkel (ezt 1907-ben készítették Takács József és dr. Wohl Sámuel adományaiból). A keresztül 14 állomását a háborúban elesett Hegedűs J. szülei (Zala megyéből) adományozták. Ezen túl a templomban megtalálhatók a Szent Teréz, Jézus Szíve, Szent József, Szent Antal és a Pieta-szobrok. A kóruson elhelyezett orgona eredeti, a templom építésének idejéből való. A kórus alatt található egy feketemárvány emléktábla - ez az olasz kőművesmes-terek és Andrássy Dénes gróf emlékét hirdeti. A gróf a sekrestye renoválását finanszírozta, miután annak bolto-zata beszakadt. A torony alatt, a templom előterében két falfestmény található 1924-ből. Ezeket Max Kurth készítette. Az első festmény Magócsi Endre plébánost ábrázo-lja, mikor átveszi a templom terveit, a másik Fischer-Colbrie püspököt a templom szentelésénél. A festményeket előbb, 1952-ben Dzsubák Gábor és József majd pedig 1992-ben Mikovic Pál restaurálta. Az, hogy ma áll a makranci templom, leginkább Magócsi Endre szepsi plébános (1900 -1912) érdeme. Segítői a helyi építési bizottmány tagjai voltak - Takács László, Vojakovics János, Tibai János, Zsupcsán János és Sváb István. A templomszentelésre 1907. augusztus 20.-án került sor. A templom a 2. világháborúban megsérült. Tornyát 1945-ben állították helyre. 1992 és 1994 között kibővítették a kórust és újraszentelték a templomot. A makranci templomban található az első magyar királyné, Gizella sírköve.
Ez vörös márványból készült és latin a felirata. Megemlítik a 18. század végi vizitációk alkalmával is. A kassai érseki levéltárban megvan a sírkő rajza is 1776-ból, melyet Róka János kanonok készített. A sírkő méretei: 80 x 140 cm. A sírkő sokáig vita tárgyát képezte történész körökben. Nem csak a kő eredeti voltát vitatták, hanem azt is, hogy hogyan került mai helyére. Valószínűleg Rozgonyi Péter kardinális, veszprémi, majd egri püspök (1425 -1438) készíttette. A jászói márvá-nyból készült sírkövet feltehetően Passauba kellett volna szállítani, de oda soha el nem jutott. (Magának Gizella királynénak a nyughelyét is vitatták, egyesek szerint Veszprémben, mások szerint Passauban, sőt megint mások szerint Székesfehérvárott nyugszik.) Egyesek még abban is kételkedtek, hogy valóban sírkőről volna szó - úgy tartják, csupán emléktáblának készült. A kő sokáig elfelejtve feküdt a helyi református temetőben, ahol 1761-ben fedezte fel Bydeskuty János szepsi plébános és amatőr régész (1752 -1791). Először elhelyezték a temp-lom falában, majd a lebontott templom romjai közül 1889-ben Fodor Sándor szepsi plébános mentette ki hét darabban. Ezután évekig a kassai, akkori nevén Felsőmagyarországi Múzeum raktárában kallódott. 1907-ben újra a templom falába, a torony alá a baloldali pil-lérbe lett befalazva.
1978-ban a templom három régi harangját átöntötték, és 1979-ben újraszentelték. A kisharangot Szent Józsefnek, a középsőt a szűzanyának, a nagyot Szent István királynak szentelték.


Ma 23.10.2017 van, névnapját unnepli Gyöngyi, holnap Salamon.
Gratulálunk!
Templomok, egyházközségek
A makranci templom
|
Készítette: romkat.sk
|
close