Hírek

A felújított ravatalozó átadása és megáldása Jánokon

2019. október 20.-án Jánokon, ünnepélyesen átadták és felszentelték a felújított ravatalozót. Ing. Begala Gyula, polgármester ünnepi megnyitója és köszöntője előtt gyermekek szavaltak, majd Mgr. Kassay Fecsó Ivett, református lelkésznő igehirdetése következett, amelyet Vargha Balázs és Molnár Árpád református lelkipásztorok zenei áhítata követett. Az áldó szertartást Mgr. Gergely Péter, plébános meghívására Mons. Gábor Bertalan körzeti esperes-p

Gábor Bertalan | 21.10.2019

Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért…

2019. október 18-án, 9 órakor az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” elnevezésű kezdeményezéshez csatlakozott a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont, a makranci és a szepsi szlovák nyelvű Alapiskola hittanosok csoportjai is, hogy közösen, magyar és szlovák nyelven váltakozva, fél órán át együtt imádkozzanak a világ békéjéért és annak egységéért. Emlékül a rendezvény központjából mindenki egy rózsafüzért kapott, amit örömmel és nagy

Gábor Bertalan | 18.10.2019

Emlékszentmise

2019. október 17.-én ünnepi szentmise volt az Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonában, amelyet megtisztelt becses jelenlétével Ing. Dr. Borovský Slavomír, polgármester és Dr. Vranai Klára, irodavezető. Az énekeket az egyházközség asszonyai vezették. A szentmise ismét alkalmat adott a közös hálaadásra a kereszthordozásért, a kereszthordozókért, a segítő kezekért és az együtt érző szívekért. Ezt a munkát csak szívvel lehet végezni – hallatszot

Gábor Bertalan | 17.10.2019

Bodolló – 17. évforduló

A Mária Rádió ismét élőben közvetítette a szentmisét a Bodollói Sarlós-boldogasszony filiális templomból, a Fatimai engesztelő imatalálkozó kapcsán, amelyet először 2002. október 13.-án tartottunk, tehát 17 esztendeje. A zarándokok hálát adtak a Gondviselésnek, hogy azóta, minden hónap 13.-án összegyűjti övéit - az utóbbi években immár határtalanul – mondta felvezetőjében Melga Mária, a rádió önkéntese, hiszen a zarándokok sokasága érkezik a hat

Gábor Bertalan | 13.10.2019

Iparista hálaadás

2019. október 13.-án a vasárnapi szentmisén részt vettek többek között Dr. Kováts Miklós, egykori osztályfőnökük vezetésével a kassai magyar iparisták 1994-ben érettségizett diákjai, hogy hálát adjanak a kapott talentumokért és további erőt, felismerést és bátorságot kérjenek a még elvégzendő feladatokhoz. A szentmise záró áldása után a szent kassai vértanúk ima-kilenced füzetét kapták emlékül, hogy amint ők, bár különböző nemzetiségűek voltak,

Gábor Bertalan | 13.10.2019

Papi rekollekció

2019. október 10.-én a nagykaposi és a szepsi esperesi körzet papsága Mons. Bernard Bober, érsek-főpásztor vezetésével Szepsiben tartotta havi papi lelki napját, ami szentmisével kezdődött. Az oltárszolgálatot az egyházi iskola bérmálkozásra készülő diákjai végezték. A szentmise elején az érsekfőpásztor megáldotta a három szent kassai vértanú emléktábláját, Lukács János és fia, Zoltán míves munkáját. Az emléktáblán a három szent vértanú bronzba

Gábor Bertalan | 10.10.2019

Budapesti találkozó

2019. október 7.-én Budapesten a Kánonjogi Intézetben ünnepélyes keretek között nyitották meg az új tanévet. Már hagyomány, hogy a Magyar Kánonjogi Társaság tagjai tudományos konferenciával egybekötött üléssel tartják a tanévnyitót, ami szentmisével kezdődött. A díszteremben elsőként Szabó Péter, az intézet vezetője ünnepélyesen átadta az illetékeseknek a közmúltban megszerzett oklevelüket. Az első előadó Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergomi

Gábor Bertalan | 8.10.2019

Megemlékezés a tizenhárom aradi vértanúról

2019. október 6.-án Szepsiben a szentmisét a Szózat éneklésével kezdtük. Fejet hajtottunk és szívet emeltünk az aradi tizenhárom emlékére. Köztudott, hogy alig két hónappal a világosi fegyverletétel után, 1849. október 6-án, Aradon kivégezték a szabadságharc tizenhárom katonai vezetőjét. Amíg helyre nem állt az alkotmányos rend, nem lehetett megemlékezni a forradalomról. A szabadság mártírjai évekig jeltelen sírokban feküdtek. Az aradi vértanúk k

Gábor Bertalan | 7.10.2019

Újabb köszöntő

„Tanításom és igehirdetésem nem a bölcsesség elragadó szavaiból állt, hanem a Lélek és az erő bizonyságából…”. ( 1 Kor 2,4) A közelmúltban ünnepelte 90. születésnapját nagytiszteletű Mgr. Gyüre Zoltán, nyugalmazott református lelkipásztor. Ebből az alkalomból köszöntöttük őt templomunkban 2019. október 6.-án, az évközi idő 27. vasárnapján, a 13. aradi vértanú emléknapján. Példás igyekezete, a párbeszéd hathatós keresése, az evangélium örömhíréne

Gábor Bertalan | 7.10.2019

Miserend

43. hét |

	Bodolló	Makranc	Szepsi	43.hét MISEREND - OMŠE
Hétfő		18:00	17:00	Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért… Iparista hálaadás 2019.10.13 Szepsi Az élő adás hibájának az elhárításán a technikusok dolgoznak. Köszönjük megértésüket és türelmüket .
Kedd			8:00
Szerda	15:30		17:00
Csütörtök			16:00 Szentségimádás 17:00
Péntek		18:00	16:00
Szombat		17:00 S	8:00
Évközi 30. vasárnap	11:00	11:00 M	9:30 M 11:00 S

Templomok, egyházközségek

Ma 23.10.2019 van, névnapját unnepli Gyöngyi, holnap Salamon.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|