Hírek

Napjaink áldott vándorai, hírvivői és megszentelői…

Bodollón, a Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatása emlékére újraépült templomot 1996. június 16-án szentelte fel Mons. Alojz Tkáč, az akkori kassai érsekfőpásztor. Az előző templom a II. világháború alatt annyira megsérült, hogy le kellett bontani. Újraépítésére politikai okok miatt évekig kellett várni. A köztes időben magánházaknál, majd a rendszerváltás után a kultúrházban voltak a szentmisék megtartva. 2020. július 5-én ismét búcsúi szentmis

Gábor Bertalan | 8.7.2020

Vadócba rózsát oltok…

2020. július 1-jén volt 100 éve, hogy Mécs László, a premontrei papköltő Nagykapos plébánosa lett. Ebből az alkalmából ünnepi szentmise volt a nagykaposi plébániatemplomban, amelynek főcelebránsa és ünnepi szónoka Szakács Péter, Richárd, O. Praem. leleszi plébános volt, aki elmélkedő homíliájában többek között a papköltő hitből fakadó máig ható költészetét, emberi magatartását méltatta. A szentmise után a szűkebb pátria papjai és a hívek sokaság

Gábor Bertalan | 2.7.2020

Ökumenikus tanévzáró - istentisztelet

2020. június 30-án a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont növendékei, pedagógusai, a szülők és iskolabarátok jelenlétében közösen adtak hálát a múló iskolaév kegyelmééért. Mialatt az egyházi előjárók az oltárhoz vonultak Schreiber István, okleveles kántor orgonakíséretében felcsendültek az iskolaközpont névadójáról szóló himnusz verssorai: Kassa városa útnak indítója, hosszú útra ment Salkaházi Sára, életét adva lőtték a Dunába, bo

Gábor Bertalan | 30.6.2020

Tanévzáró, papszentelés és első szentmise

Egyik szemünk sír, a másik örül – szoktuk mondani egy-egy különös esemény kapcsán. Nem volt ez másként a közelmúltban a szűkebb pátriában sem. Az Egri Érseki Papnevelő Intézet, valamint Redemptoris Mater Missziós Szeminárium elöljárói és hallgatói 2020. június 18-án tanévzáró ünnepséget tartottak az intézet dísztermében. Köszöntőjében Dr. Dolhai Lajos, a Hittudományi Főiskola rektora rámutatott az elmúlt hónapok rendkívüliségére. „Nyilvánvaló, h

Gábor Bertalan | 29.6.2020

Zarándoklat a Szent László forráshoz

2020. június 27-én egyházközségünk néhány lelkes híve kíséretében a helyi egyháztanács főkurátora Mihályi Molnár László és családtagjai a debrődi Szent László forráshoz zarándokoltak, hogy ott a minden források forrásától, Urunktól, Jézus Krisztustól erőt, bátorírást, tettrekészséget, kitartást kérjenek önmaguk és népünk számára, határon innen és határon túl. Az indulás előtt esperes-plébánosunk névnapja kapcsán köszöntötte az ünnepelt főkurátor

Gábor Bertalan | 29.6.2020

20 év után…

„ 1Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. 2Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. 3Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. 4A szeretet türelmes, a szeretet jóságos

Gábor Bertalan | 27.6.2020

Ballagás a Napocska Óvodában

2020. június 25-én tartotta a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont óvodai részlege növendékei búcsúballagását, amelyen, mint mindig, most is szép számmal részt vettek a szülők, a nagy szülők, a hozzátartozók és az intézet pedagógusai és vezetői. A közel negyven óvodásból, 13 gyermek búcsúzott. A kezdet kezdetén az alig 10 gyermekkel csak reméltük, hogy lassan többen leszünk. Hála Istennek - vagyunk. Köszönjük Istennek, az öntudatos szülőkn

Gábor Bertalan | 26.6.2020

Tempus fugit – repül az idő!

„Mit adhatnék én az Úrnak a sok jóért, amit Ő nekem juttatott? Fölemelem az üdvösség kelyhét, és segítségül hívom az Úr nevét.“. (Zsolt 115,12.) 1995. június 18-án, pappá szentelése másnapján mutatta be első szentmiséjét Csécsben, szülőfaluja templomában főtisztelendő Weiszer Attila, aki jelenleg nagytárkányi plébános. Kassa város, a nagykaposi és a szepsi esperesi körzet papjai 2020. június 18-án ugyanott a 11 órakor kezdődő szentmisében közöse

Gábor Bertalan | 18.6.2020

Kántorköszöntő és köszönet

Mons. Bernard Bober, kassai érsek-metropolita 2020. június 18-án Vysokai Peter, kántort és családját, a sokéves kántori szolgálatáért és a karácsnyi Jóhír kántálás megszervezéséért különleges főpásztori áldásában részesítette. Kerek életjubileuma alkalmából egyházközségünk hívő népe is szívből köszönti, Isten áldását, a Szűzanya oltalmát, szent Cecília különös pártfogását kérve Számára és szeretteire.

Gábor Bertalan | 18.6.2020

Miserend

26.hét |

	Szepsi	Bodolló	Makranc	27.hét MISEREND - OMŠE
Hétfő	17:00		18:00	Tisztelt Szülők és Iskolabarátok! Mons. Gábor Bertalan esperes úr 2020. március 21-én ünnepelte születésének kerek évfordulóját.Személyes kérésére, ajándék helyett GYŰJTÉS INDUL az újonnan épülő iskolaközpont kápolnájának színes üvegablakára. Az adományokat az erre a célra nyitott számlaszámra várjuk: SK10 0900 0000 0051 7141 3785 esetleg személyesen is leadható az iskola titkárságán.
Kedd	08:00
Szerda	17:00 S	18:00
Csütörtök	17:00
Péntek	16:00 Szentmise		18:00
Szombat	8:00		17:00 S
Évközi 15.vasárnap	9:30 M 11:00 S	8:00	11:00 M

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS

Templomok, egyházközségek

Ma 11.7.2020 van, névnapját unnepli Nóra, holnap Izabella.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|