Hírek

Máriáról – kicsit másképp

A minap P. Cantalamessa kapucinus atya, a Pápai Ház szónoka egyik nagyböjti elmélkedésében Szűz Mária, az Istenanya kiüresedéséről elmélődött. Elmélkedésének az volt a célja, hogy Jézus nyilvános élete kapcsán Mária követésére bátorítson minket. Mária életállomásait szemlélve meglássuk, hogy napjainkban Jézus Anyja, miként lehet élethelyzetünk mintája és modellje. Életutunk – meghívás az életszentségre. Szemléljük most közösen, hogy Isten különös

Gábor Bertalan | 31.3.2020

Rendkívüli Urbi et Orbi áldás

Ferenc pápa 2020. március 27-én 18 órakor a Szent Péter-bazilika lépcsőin, a katekézisek szokásos helyén vezetett imádságot, miközben az üres Szent Péter téren esett az eső. Isten igéje Szent Márk evangéliumából (4,35–41) hangzott fel, ezt követte a Szentatya homíliája. Ferenc pápa szentbeszédének magyar fordítását teljes egészében közöljük. „Aznap alkonyatkor” (Mk 4,35). Így kezdődik az evangéliumi szakasz, amelyet az imént hallottunk. Már hete

Gábor Bertalan | 27.3.2020

Teljes búcsúnyerés

Ferenc pápa, március 27-én este 6 órakor kezdődő imádsága végén teljes búcsúval járó Urbi et Orbi áldásban részesít minket a római Szent Péter-bazilika előtti térről. De mit is jelent ez az Urbi et Orbi, és hogyan járhat teljes búcsúval? Mindkét kifejezés mögött magát a pápát kell látnunk. Pápai kiváltságról van szó, tehát csak ő adhatja ezt a különleges áldást, s a Szentatya a legfőbb „kezelője” az Egyház kegyelmi kincstárának is, amelyből búcs

Gábor Bertalan | 27.3.2020

Lelki örökbefogadás – rejtett életmentés

2020. március 25.-én, immár negyedik éve Melega Mária és Simko Ilona, a Mária Rádió két önkéntese szervezésében - az idén a hívek 45 fős csoportja - a szepsi plébániatemplomból vezetve, a koronavírus járványa miatt, otthon, ünnepélyesen elkezdték kilenchónapos imájukat egy-egy veszélybe került magzatért. A lelki örökbefogadás azt jelenti, hogy az imádkozó a szívébe fogad egy ismeretlen magzatot, akinek a szülei abortuszon gondolkodnak, és kilenc

Gábor Bertalan | 27.3.2020

Szentségimádás – 2020.3.25.

Amint arról már értesültünk Ferenc pápa március 25-re világméretű közös imádságra hívott mindenkit a világjárvány kapcsán. „Ezekben az emberpróbáló napokban, amikor az emberek a fenyegető világjárványtól rettegnek, szeretném javasolni az összes kereszténynek, hogy egyesített hanggal, együtt esedezzünk az Ég felé. Kérem az összes egyház és az összes keresztény közösség vezetőjét, valamint a különféle felekezetekhez tartozó összes keresztényt, hog

Gábor Bertalan | 25.3.2020

ÉRTESÍTŐ MEGHÍVÓ

"Aki pedig befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be." (Mt 18,5) ÉRTESÍTŐ MEGHÍVÓ a lelki örökbefogadás OTTHONI fogadalomtételére Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén A SZEPSI SZENTLÉLEK PLÉBÁNIATEMPLOMBÓL VEZETVE 2020. március 25. Szerda – 16:30 … lélekben örökbe fogadok egy gyermeket, / akinek nevét egyedül Isten ismeri. / 9 hónapon át, / minden nap imádkozom élete megmentéséért, / valamint azért, / hogy születése után törvényes

Gábor Bertalan | 24.3.2020

Szentségimádás

Szentségimádás 2020.3.25

Gábor Bertalan | 24.3.2020

Olaszországban egyre több áldozatot szed a vírus a papok között

Kitekintő – 2020. március 23., hétfő | 15:17 Olaszországban nagyon sok, több mint ötven pap esett áldozatul eddig a koronavírus-járványnak az elmúlt alig több mint húsz napban. Napról napra érkeznek a szomorú hírek, hogy az Isten népe mellett álló lelkipásztorok halálukkal is osztoznak a nép szenvedésében. A milánói egyházmegyében legutóbb két pap gyászhírét tették közzé. Giancarlo Quadri 75 éves volt, migránsok között szolgált, előbb a Dél-Olas

Magyar Kurír | 24.3.2020

Születésnapi köszöntés

Születésnapi köszöntés 2020. március 22-én a nagyböjti szentidő 4. vasárnapján – az örvendezés vasárnapját rózsaszínben, a pirkadás, a szívbeli, igaz és őszinte megtérés reményében ünnepeltük. A szentmise, mint minden vasár-, és ünnepnap, egyházközségünk hívő népéért, városunk minden lakosáért, népünkért – határon innen és határon túl – lett bemutatva. A minap kísértük el utolsó útján Tamás Mária testvérünket – mondta bevezetőjében jubiláló esper

admin | 22.3.2020

Miserend

14.hét |

	Bodolló	Makranc	Szepsi MAGÁNMISÉK internet közv.	14.hét MISEREND - OMŠE
Hétfő			17:00	A YouTube csatornán VASÁRNAPONKÉNT ÉS ÜNNEPNAPOKON Kedves Hívek! Akik anyagilag szeretnék támogatni egyházközségünket megtehetik a következő banki számlán: SK38 5200 0000 0000 0756 7894 správa pre príjemcu: zvonček, persely Nagy köszönettel. "Könyörülj rajtam, Istenem, könyörülj rajtam, lelkem hozzád menekül! Szárnyad oltalmában keresek védelmet, amíg a veszedelem el nem vonul. Istenhez kiáltok, a Fölségeshez, Istenhez, aki jót tett velem." (Zsoltár 56,1.2) KÖZLEMÉNY - OZNAM videoportre.hu/gaborbertalan
Kedd			08:00
Szerda			17:00
Csütörtök			16:00 Szentségimádás 17:00
Első-péntek			15:30 Keresztút 16:00
Szombat			18:00
VIRÁG vasárnap			9:30 M 11:00 S

Templomok, egyházközségek

Ma 3.4.2020 van, névnapját unnepli Richárd, holnap Izidor.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|