Hírek

Húsvétvasárnap 2019

Feltámadt Krisztus - alleluja. FOTÓgaléria itt:

Gábor Bertalan | 22.4.2019

Nagyszombat

Nagyszombaton az Anyaszentegyház egész nap Urunk Jézus Krisztus sírjánál időzött. Szenvedéséről és haláláról elmélkedtett. A hívek sokasága imádságos lelkülettel kereste fel a Szentsírt. A templomban ma semmiféle szertartást nem végezhető. A szentáldozást is csak a haldoklóknak volt szabad kiszolgálni. Ünnepi liturgia – kivételes eseteket kivéve - csak naplemente után végezhető. Az ősi hagyományok szerint ezt az éjszakát az Úrnak kell szentelni.

Gábor Bertalan | 20.4.2019

Nagypéntek 2019

Nagypénteken az Anyaszentegyház nem mutat be szentmisét, hanem ősi liturgiával ünnepel. A szertartásnak 3 része van: 1. az igeliturgia, 2. a hódolat a szent kereszt előtt, 3. a szentáldozás. Ma van az a nap, amikor csupán a szertartások keretében lehet szentáldozáshoz járulni, kivéve a súlyos betegeket, akik a nap bármelyik órájában megáldoztathatók. A papság az oltár elé érve - arcra borul. Isten népe letérdel. Jelezve ezzel a mélységes hálát a

Gábor Bertalan | 20.4.2019

Nagycsütörtök – 2019

A szentmise ünnepélyes bevonulással vette kezdetét. A menetben a kereszt után a ministránsok következtek, majd az a 12 férfi, akik az isteni Mester 12 tanítványára emlékeztettek. A szentmise során ők voltak azok, akik elé - a pap személyében - lehajolt Krisztus, hogy lábukat megmosva jelezzék Istennek a ma embere iránt tanúsított szeretetét. A lábmosás szertartására az idén a következő hívek fogadták el a meghívást: Béres Ernő Cehelník István Do

Gábor Bertalan | 19.4.2019

Hűségígéret

2019. április 17-én egyházközségünk 20 ministránsa tett ünnepélyes hűségígéretet az oltárszolgálatra. Az albák és a keresztek megáldása után magukra öltötték a liturgikus ruhát, nyakukba kerültek a megáldott keresztek, majd ünnepélyes hűségígéretet tettek. „Uram, Jézus Krisztus, köszönöm, hogy meghívtál oltárod szolgálatára. Ígérem, hogy segítségeddel mindig készséggel, nagylelkűen és örömmel fogok szolgálni a liturgikus cselekmények ünnepléseko

Gábor Bertalan | 18.4.2019

A gimnazisták keresztútja

2019. április 15-én a Ferencz Attila, hitoktató vezetésével a gimnazisták a hittanóra keretében keresztúti ájtatosságon vettek részt, ami alkalmat adott szentgyónásra is. Néhányan éltek is a lehetőséggel. A keresztény fiatalok sohasem voltak, vannak és lesznek könnyű helyzetben. Közösségük, egyházi közösség világi környezetben. Ugyanolyan gyerekek, mint a nem vallásosak, kezükben ugyanúgy ott van az elmaradhatatlan mobiltelefon, és a nehézségeik

Gábor Bertalan | 15.4.2019

Virágvasárnap - 2019

Virágvasárnap - az Anyaszentegyház Krisztus Urunk jeruzsálemi bevonulására emlékezik. Az ünnepnek kettős mondanivalója van: egyrészt, a győzelem és a megdicsőülés napja ez, amelynek jele a győzelmi pálmát helyettesítő barkaág. Másrészt, ez a nap a szenvedés és a halál ünneplése is, amelynek jele, a misében felhangzó Passió, vagyis a szenvedéstörténet, amelyet az idén is a több mint 100 esztendős Dalárda tagjai énekeltek. Köszönet érte… Furcsának

Gábor Bertalan | 14.4.2019

Fatimai engesztelő imatalálkozó virágvasárnap szombatján

2019. április 13-án Bodollón ismét egybegyűltek a hívek a határ minkét oldaláról, hogy közösen imádkozzanak és engeszteljenek népünkért. Az ősi hagyomány szerint ádvent és nagyböjt idején a szárnyas-oltárok be vannak zárva, ezért ma kivételesen a szárnyas oltár nem volt kinyitva. A szentmise főcelebránsa Gábor Bertalan, szepsi esperes – plébános volt, akivel együtt misézett főtisztelendő Gergely Péter jánoki adminisztrátor, és Hornyák Péter görö

Gábor Bertalan | 13.4.2019

A hetedikesek nagyböjti zarándoklátogatása

2019. április 8-án Ferencz Attila, hitoktató vezetésével a hetedikes diákok nagyböjti városnézési zarándoklátogatáson vettek részt. Szemlélték a nyiladozó természetet, a nagyböjt külső jeleit. Ízlelgették az Írás szavainak mélységét: „Ti adjatok nekik enni.” (Mk 6,37), „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék.” (Jn 7,37)

Gábor Bertalan | 8.4.2019

Miserend

17. hét |

	Bodolló	Makranc	Szepsi	17.hét MISEREND - OMŠE
Húsvét hétfő	8:00	8:00	9:30	ZARÁNDOKVONAT A PÁPAI SZENTMISÉRE Csíksomlyó 2019. május 31-június 2. MEGHÍVÓ
Kedd			8:00
Szerda			16:30 P. Kercza Asztrik
Csütörtök		18:00	17:00
Péntek			8:00
Szombat		17:00 S	8:00
Húsvét I. vasárapja	11:00	8:00 M	9:30 M 11:00 S

Templomok, egyházközségek

Ma 24.4.2019 van, névnapját unnepli György, holnap Márk.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|