Hírek

A 189. Fatimai engesztelő imatalálkozó Bodollón

2018. június 13-án a bodollói Sarlós-Boldogasszony filiális templomban megtartott fatimai engesztelő imatalálkozó főcelebránsa és ünnepi szónoka Dr. Herdics György, habilitált egyetemi docens, rendkívüli egyetemi tanár, a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola dunaszerdahelyi kihelyezett tagozatának igazgatója, a Varsói Egyetem prorektora, a Remény főszerkesztője volt, akivel együtt koncelebrál: Bartal Károly Tamás, nyugalmazott

Gábor Bertalan | 13.6.2018

Pünkösdi koncert – Zenés áhítat

A Vox Columbellae Vegyeskar és a Kassai Csermely Kórus Havasi József karnagy vezetésével 2018. június 10.-én a szepsi római katolikus templomban rendezte meg a hagyományos szepsi pünkösdi koncertjét. „Boldog az az ember, aki újra rátalál saját gyökereire. Gyökerek nélkül nem élhetünk: egy gyökértelen nép, vagy amelyik hagyja elveszni gyökereit, megbetegszik.” mondta a minap Ferenc pápa. Jó volt ismét együtt látni mindazokat, akiknek fontos a gyö

Gábor Bertalan | 10.6.2018

Hornyák Péter atya köszöntése

A szepsi római katolikus templomban 2018. június 5-én ünnepelte házasságkötése és pappá szentelésének 45. évfordulóját főtisztelendő Hornyák Péter, nyugalmazott görög katolikus parókus. A kapott kegyelmekért a kassai esperesi körzet papjaival, a város és a környék híveivel adott hálát, de eljöttek köszöntésére a Közép-Szlovákiában élő hívek egy csoportja is, hogy köszönetet mondjanak vele és érte a gyóntatásban kapott kegyelmekért. Egyházközségü

Gábor Bertalan | 6.6.2018

A Nemzeti Összetartozás Napja - 2018

A Via Nova ICs és az MKP Szepsi alapszervezete 2018. június 3-án rendezte meg városunkban a Nemzeti Összetartozás Napját. Iván Tamás megnyitója és Gergely Papp Adrianna ünnepi beszéd után ökumenikus istentisztelet volt. Római katolikus részről előbb Ferencz Attila, hittanár Fekete Istvánt idézve elmélkedett, majd Gábor Bertalan, esperes-plébános II. Rákóczi Ferenc imáját aktualizálta a mára. Az ima nálam nagyon régen kezdődött – emlékszik az író

Gábor Bertalan | 3.6.2018

Bérmálkozás – 2018

2018. június 2-án Alojz Tkač, kassai emeritus érsek, Pásztor Zoltán püspöki helynök kíséretében egyházközségünk 92 ifjú keresztényének kiszolgáltatta a bérmálás szentségét. A Boldog Salkaházi Egyházi Iskolából harminchárman kérték a szentség felvételét. Az ünnepség kezdetén a szülők nevében Szalontay Zita, hitoktató tanárnő és férje Szalontay László köszöntötte mindkét nyelven az érkező főpásztort: Excellenciás Érsek atya! Az életben vannak pill

Gábor Bertalan | 2.6.2018

A megnyesett fa kizöldül…

Dr. Erdő Péter, bíboros, prímás, érsek meghívásra Dr. Trenka Magdolna szervezésében 2018. május 30.-án, Budapesten a Prímási Palotában találkoztak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Intézet 1998-ban végzett első növendékei: Dr. Edelényi Judit, Dr. Gábor Bertalan, Dr. Rebres Mihály, Dr. Rónai Miklós, Dr. Trenka Magdolna, Dr. Schanda Balász, Dr. Szalay László és Dr. Tóth Ferenc. A baráti találkozó során az egykori vezetőprofesszor nagy ér

Gábor Bertalan | 31.5.2018

A család tanít meg szeretni…

A család az első közösség, ahol megtanítanak és meg tanulhatunk szeretni. Kitüntetett módon itt tanítjuk meg és tanuljuk meg a hitet és itt tanuljuk meg tenni a jót. A hitet, a szeretetet és a jó tevést azonban csak a család házi dialektusában, anyanyelven lehet jól elsajátítani, mert más nyelven a lényeg kevésbé érthető. A család jó közérzete döntő a világ és az egyház számára is, szem előtt tartva a sokféle kihívást és nehézséget, amelyek manap

Gábor Bertalan | 26.5.2018

IV. Károly magyar király és osztrák császár ereklyéi Jászóvárott

2018. május 21-én ünnepi szentmisében helyezték el a Jászóvári Premontrei Apátsági templomban IV. Károly csontereklyéjét. A szentmise főcelebránsa Ambroz Martin Štrbák. O.Praem, jászóvári apát volt, akivel együtt miséztek a rend és a környék papjai. A csontereklyét a Szent György lovagrend és a Károly császár imaligájának tagjai kíséretében a kései leszármazott Habsburg Lotaringiai Ildikó vitte az oltárhoz. Szentbeszédében az apát örömét fejezte

Gábor Bertalan | 22.5.2018

Megkezdődtek az érettségi vizsgák a Salkaháziban is

2018. május 21-én a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Gimnáziumban is megkezdődtek az érettségi vizsgák. A diákok, a tanárok és a vizsgáztatók a megmérettetést közös imával kezdték: 1. Szállj ránk, életadó Lélek, Szállj le, igaz Bölcsesség! Szívem veled elteljék. Botló léptem előtt gyúlj fel, Múlhatatlan fényesség. Háznépedre jer le, Bölcsesség Lelke! 2. Szállj ránk, életadó Lélek, Szállj le közénk, Értelem! Add a hitet értenem. Engedd Anyaszentegyh

Gábor Bertalan | 21.5.2018

Miserend

25.hét |

	Bodolló	Makranc	Szepsi	MISEREND 24.hét 2018 - OMŠE (.doc)
Hétfő		18:00 MR	17:00	Elsőáldozás és anyák napja 2018 1. sv.prijímanie 13.5.2018 Iskola BUSZ - gyűjtés (hirek.sk)
Kedd			18:00
Szerda			17:00
Csütörtök			17:00
Péntek		18:00	15:00 MR 16:00
Szombat			18:00
Vasárnap	11:00	9:30 S 11:00	9:30

Templomok, egyházközségek

Ma 18.6.2018 van, névnapját unnepli Levente, holnap Gyárfás.
Gratulálunk!

Egyházközségek

Templomok, egyházközségek

A szepsi templom

Szepsi A Szepsi Katolikus Plébánia története 1.rész A régi korokból elég kevés információnk van Szepsiről és környékéről. Jelentek meg ugyan olyan könyvek mint például a pap-régész Juraj Macák könyve, amelyek arról tudósítanak, hogy Buzitán, Csécsen, Tornán és Jászón ószláv települések voltak, viszont állításait nem részletezi. Közvetlenül Szepsiben ezidáig nem folytattak régészeti kutatásokat. Mindezek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a korai

Attila Zajdek | 9.4.2015

A szepsi templom II. rész

A plébánia újabb története (19. - 20. század) - Füzeséry prépost hősies helytállása a szabadságharc idején A cári seregek 1849 júliusában elfoglalták Szepsit. Északról, Jászó felől jöttek. Szepsiben két órás szabad rablást engedélyezett nekik a vezérük. A lakosok jöttükre a közeli erdőkbe és a hegyi falvakba menekültek (Neupauer, Gyula: Szepsi község monográfiája. Szepsi, 1937, 163. oldal. Kézirat). Az oroszok elfogták a városbírót, a katolikus é

Attila Zajdek | 10.4.2015

A péderi templom

Attila Zajdek | 9.4.2015

A csécsi templom

A csécsi templom A helyi római katolikus plébánia a templommal együtt már 1333-ban létezett. A Rákóczi-féle felkelés idején, 1703-ban azonban a katolikus templom, a plébánia és a többi egyházi vagyon a reformátusok tulajdonába került annak ellenére, hogy a községben mindig a katolikusok voltak többségben. Mivel a katolikusok templom és plébánia nélkül maradtak, ideiglenesen a szepsi plébániához csatolták őket. A helyi katolikusok 1773-as kérelme

Attila Zajdek | 9.4.2015

A perényi templom

A perényi templom Község Abauj-Torna megye csereháti járásában. Magyar nyelvű lakosai régi német telepesek s ha egyik-másik családi névből (Kiéri, Volentir, Rabatín) következtetni lehet, a francia határszéléről kerülhettek ide. Hajdan néhány, a Hernád balparti vidékén fekvő község (Gönc, Vizsoly stb.) lakosaival együtt ?a királyné németjeidnek hívták őket. Úgy templomának, mint plébániájának keletkezési idejét homály fedi. A mennyiben azonban a X

Attila Zajdek | 9.4.2015

A buzitai templom

A buzitai templom A dombon épült régi templom alapítója ismeretlen. Hogy azonban kezdettől anyaegyház volt, azt nemcsak a vidék hagyománya, de a jászóvári premontrei kanonokrend levéltárában őrzött s 1512-ik évről keltezett okmány is igazolja. A régi egyház elpusztulása 1526-ban kezdődik a mohácsi veszedelemmel s folytatódik a következő években, midőn a plébániát elfoglalták, a lelkészt elűzték. Így maradt ez állapot hosszú időn át s csak 1740-be

Attila Zajdek | 9.4.2015

A bodollói templom

A bodollói templom Bodollót 1317-ben említik először írásos dokumentumok. Akkor Bodolou formában fordul elő. 1332-ben már saját plébániája volt. A község eredetileg két részből állt Kis- és Nagybodollóból. Fényes Elek szótárában 500 katolikus, 82 zsidó, 40 református és 4 evangélikus lakost jegyez fel. Ebből is kitűnik, hogy a falu a 19. században katolikus többségű volt. Ugyancsak erősen jelen voltak a zsidók is, akik csak a 19. század 50-es éve

Attila Zajdek | 9.4.2015

Szt. Rókus Kápolna

Szt. Rókus Kápolna A várostól északnyugatra a hegy oldalában áll a Szent Rókus kápolna. 1831-ben építették, a kolera járvány elmúltával. A járványnak kb. 200 áldozata volt Szepsiben. A helyiek Szent Rókushoz fohászkodtak segítségért. Mikor a kolera elmúlt, a lakosok hálából ezt a kápolnát emelték. Ezekről az eseményekről tanúskodik a ma már csak részben olvasható latin nyelvű felirat a bejárat felett a belsőoldalon. A kápolnában egyetlen oltár va

Attila Zajdek | 9.4.2015

A makranci templom

A makranci templom A községet 1217-ben említik először az okiratok, mint olyan falut, amely tizedet fizetett a pápai államnak. 1317-ben Villa Mocrunch-ot említik, amely az Abák birtoka volt. 1332 előtt Makrancnak saját plébániája volt. A középkori makranci templom nem maradt fenn. Egyes források szerint még a 15. században épült az a templom és a ?husziták" magas kőfallal vették körül. A 18. század-ban a templomot barokk stílusban átépítették. A

Attila Zajdek | 9.4.2015

A jánoki templom

A jánoki templom A jánoki templom, a plébánia és az ide tartozó 2 leányegyház múltjáról nem lehet sokkal többet tudni, mint a mennyit az egyházlátogatási okmány foglal magában, miután az 1835. év ápril hó 29-én uralkodott nagy tűzvész alkalmával nemcsak az egész község, hanem maga a plébánia is teljesen elhamvadt, sőt a mennyiben a plébánia-lak paticsból volt építve, annyira elpusztult, hogy az anyakönyvek legnagyobb része elveszett az egyház és

Attila Zajdek | 9.4.2015

A somodi templom

A somodi templom A templomok ég felé ujjként mutató tornyai biztos pontot jeleznek a zaklatottan változó világ vándorának. Őrzői a régmúltnak, a jelenben bástyái a mindenkor érvényes igazságnak, a remény ébrentartói a sokak számára bizonytalan jövő irányában. A nyugat felől Somodi felé érkező a tornai vár csodálatából észrevétlenül kerül már a távolból a domboldalon hosszan elnyúló település és templomának kiemelkedő tornya gyönyörűségébe. Ez nem

Attila Zajdek | 9.4.2015

A nagyidai templom

A nagyidai templom Nagyidáról a ma ismert első feljegyzés IV. Béla királyunk idejéből származik, mégpedig 1251-ből, amely egyben azt is jelenti, hogy Nagyida Árpád-korabeli település. ?Ida (.) ague Ida? a neve. A település neve a későbbi századok során Ida, Magna Ida, Nagyda, Nogida, Nogiga formákban fordul elő. 1461-ben ?oppidumként?, vagyis mezővárosként említik. 1536-ban Nagy ida a neve, 1770-ben pedig Nagyida. Hogy mikor keletkezett a nagyida

Attila Zajdek | 9.4.2015

Newsletter

	Időjárás		Mária Rádió		Egyházi iskolaközpont

Copyright © Rímskokatolícka cirkev, farnosť Moldava nad Bodvou 2015

|

Készítette: romkat.sk

|