2016. szeptember 22-én a Budapesti Kolping Katolikus iskola VII. osztályos diákjai, tanáraik vezetésével meglátogatták a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontot.

A kölcsönös ismerkedés jegyében tiszteletüket tették a plébániatemplomban is, ahol közösen imádkoztak Boldog Salkaházi Sára képe előtt, kérve az ő különös közbenjárását, hogy felismerve az idők jelét, hűségesen tudják azt teljesíteni.

A találkozó a Határtalanul – program keretében történt. Célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. A program keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szereznek a külhoni magyarságról.

2010 óta megközelítőleg 100 ezer magyarországi diák vehetett részt a határon túli régiókat célzó tanulmányi utakon.

A Budapesti Kolping Katolikus Iskola, mint minden keresztény iskola, a keresztény értékrendet tartja fontosnak. A katolikus iskolának egyszerre kell konzervatívnak - azaz a múlt értékeihez ragaszkodó, fontolva haladónak - és innovatívnak lennie. Mindezek értelmében pedagógiájuk célja olyan gyermekközpontú iskola megteremtése, amelyben minden gyermeknek színvonalas oktatásban és személyes igényeinek megfelelő képzésben van része.

Az intézményben több időt biztosítanak az úgynevezett kulcskompetenciák, a tanuláshoz nélkülözhetetlen kommunikációs készségek és képességek fejlesztésére, ezzel szolgálva az alapkészségek nyugodt elsajátítását. Pedagógiai alapelveik szerint egy iskola sikerességét elsősorban az méri, hogy a diák esélyt kap-e tehetsége kibontakoztatásához.

Adolf Kolping a németországi Kerpenben látta meg a napvilágot 1813-ban. 13 éves korában cipészinasnak adták. 17 éves korától hét éven át, mint segéd vándorolt. 23 éves korában végre elkezdhette a gimnáziumot. 1844-ben lett a kölni papnevelő intézet hallgatója, s egy év múlva, 1845. április 13-án pappá szentelték.

Korán felismerte, hogy az emberi problémák orvoslására a stabil család, a biztos szülői háttér a legjobb nevelőiskola, ezért azon munkálkodott, hogy felkarolja a veszélyeztetett, nehéz viszonyok között élő családokat.

Kolping lelkes támogatója lett a legényegyletek ügyének is, meglátta, hogy a nagy lehetőséget: elterjeszteni a legényegyleteket szerte az országban. Ebben látta az ifjúság erkölcsi romlásának megállítását. 1849-ben Kölnbe ment, s alig egy hónap múlva már a legényegyletek ottani létrehozásán fáradozott. Kidolgozta a Katolikus Legényegyletek működésének máig érvényben lévő szabályait, alapelveit. Az 1850-es években egymás után alakultak Németországban a katolikus legényegyletek. Hamarosan a mozgalom túllépett az országhatáron, szerte Európában kedvező fogadtatásra talált. Kolping Adolf 1865. december 4-én, Kölnben halt meg. II. János Pál pápa 1991. október 27-én avatta boldoggá.

A két iskola VII. osztályos tanulói és pedagógusai az összetartozás és a közös felelősségvállalás jegyében a templomkertben elültettek egy fát.

A hazaiak ígéretet tettek, hogy a fát öntözni fogják, ápolni, óvni és védeni, hogy a fa velük együtt nőjön. Felcseperedhessen, és így közös tanújele lehessen a keresztény ember különös küldetésének Európában, határon innen és határon túl. Ékes bizonyítéka annak, hogy a fa a szél kihívásira, gyökereivel válaszol.

Simonyi Imre - Rendületlenül

S ha másként nem - hát legbelül:
hazádnak rendületlenül!
S ha restelled, hogy hangosan;
Nehogy meghallja más kívül?

Hát szakálladba dörmögd, hogy:
Nincs hely számodra e-kívül.

De aztán - rendületlenül!
Ezt aztán - rendületlenül!
Hogy e-kívül, hogy e-kívül:
nincs más belül, nincs más belül!