Férfi és nő nem egyforma, egyik sem feljebb való a másiknál. Ugyanakkor a nő és nem a férfi az, aki harmóniát visz a világba, és ezáltal megszépíti azt – hangsúlyozta szentbeszédében a pápa.
A szentmise igeliturgiája ezekben a napokban a teremtésről szól. Az aznapi olvasmány a nő teremtését írja le. Az Úr megteremtette a föld összes állatát, de a férfi nem talált magának társat, egyedül volt. Az Úr ekkor kivette egyik oldalbordáját, és megteremtette a nőt, akit a férfi saját húsából valónak ismert el.
Sokszor, amikor a nőkről beszélünk, funkcionálisan szólunk róluk – mondta a pápa: a nő erre, meg arra kell. A nő azonban olyan kincset hordoz, amely a férfinak nincs: harmóniát visz a teremtett világba. Ahol hiányzik a nő, ott nincs harmónia. A nő az, aki megtanít pátyolgatni, cirógatni, gyöngéden szeretni, és amely a világot széppé teszi. Nélküle a világ nem lenne ilyen szép, nem lenne harmonikus.
Ez a tény a zenés áhítaton – a Hangokban és a Kisgalamb hangjában - különösen is bizonyítást nyert. Köszönet érte mindenkinek.
Megcsodáltuk a hangok harmóniáját, de különösen azt a szépen megénekelt tagadhatatlan tényt, hogy Isten azért teremtette a világot és a férfi mellé az asszonyt, hogy mindnyájunknak legyen édesanyja: a mennyben és a földön.