Az Európai Unió zászlaja Szűz Mária jelképeit tartalmazza

it.Aleteia.org | 31.3.2017

Kevesen tudják, hogy az Európai Unió zászlajának kék hátterében kör alakban megjelenő tizenkét csillag a tervezők szándéka szerint Szűz Mária tizenkét csillagból álló koronájára utal.

Az Európai Uniót kezdettől fogva a keresztény gyökerek hatják át. Az alapító atyák – Jean Monnet, Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi – olyan tervet dolgoztak ki, amely szerint az európai országok osztoznak az erőforrásokban és a feladatokban is, hogy megteremtsenek egy olyan egységet, amely biztosítja Európa termékenységét, békéjét. Schuman és Adenauer mélyen katolikusok voltak, mindketten imádkoztak a strasbourgi székesegyházban a Szeplőtelen Fogantatás-ábrázolás előtt, ahol Máriát tizenkét csillagból álló korona övezi.

A Szűzanya 1859-es szobra a strasbourgi székesegyházban

Az európai zászlót, az Európai Unió legismertebb jelképét – amely korábban az Európa Tanács zászlaja volt – ott látjuk a középületeken, a rendszámtáblákon, a bankjegyeken és pénzérméken, az iskolákban, az irodák falán.

Hogyan született meg a zászló terve?

1950-ben az Európa Tanács pályázatot hirdetett egy olyan zászló megtervezésére, amely Európa jelképe lehet. Százegy pályaművet adtak be, köztük volt Arsène Heitz több terve is: végül az ő elképzelése lett a nyertes, a tizenkét csillag kék háttérben.

A véletlenek összjátéka, hogy a pályázat eredményét 1955. december 8-án hirdették ki, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén – ebben is folytatódott a máriás „szál”.

A zászló 1956. október 21-én lobogott először egy épületen; mégpedig egy olyan épületen, a strasbourgi székesegyházon, amellyel összhangban van a keresztény, máriás szimbólum, amely most már az európai népek egységének a jelképe is volt.

A francia Lourdes Magazine című lapnak Arsène Heitz elmondta, honnan merített ihletet. Éppen akkor olvasta a párizsi de Bac utcai Mária-jelenések történetét, melyben Labouré Szent Katalinnak megjelent a Szűzanya, látomásban megmutatta neki a csodás érme rajzolatát, és megkérte az érme terjesztésére. Heitz azt vallotta, ekkor született meg benne a kék háttérben lévő tizenkét csillag képe, ahogyan a Szeplőtelen Fogantatás e hagyományos ikonografikus ábrázolásán látható.

Kezdetben Heitz úgy kezelte az ötletet, mint az összes többit, amelyek egy művészben megszületnek, de aztán kezdte egyre jobban érdekelni, sokat meditált rajta. Eszébe jutottak a Jelenések könyvének szavai: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból álló korona” (vö. Jel 12,1).

A zászló kék színe és a csillagok természetesen nem kifejezetten vallásos szimbólumok, tiszteletben tartják minden európai ember meggyőződését. Paul M. G. Lévy, az Európa Tanács első médiaigazgatója úgy magyarázta a Gazdasági Tanácsnak a képet, hogy a tizenkettes szám a teljesség jele – hiszen az ötvenes években sem a tanács, sem az Európai Közösség tagországai nem tizenketten voltak.

Amikor az Európa Tanács elfogadta ezt a zászlót, sok más kereszténységre utaló tervet elutasított, ezek legtöbbjében a kereszt jelent meg mint az európai lélekhez közel álló jelkép.

A strasbourgi székesegyház üvegablaka

Robert Bichet kereszténydemokrata politikus, aki 1955-ben az Európa Tanács alelnöke volt, Le drapeau de l'Europe című könyvében implicit módon elismerte a zászló máriás eredetét, amikor a csillagokról szólva Gaetano G. Di Sales-t idézte: „A tökéletesség, a teljesség szimbóluma, mint a tizenkét apostol, Jákob tizenkét fia, a nap tizenkét órája, a Zodiákus tizenkét jegye.” Azt azonban Bichet nem említette meg, hogy Di Sales máriás lelkületű kegyességi művek szerzője.

Az Európa Tanács a zászló tervét 1955. december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén fogadta el. Ugyanez az intézmény a rá következő évben új üvegablakot adományozott a strasbourgi székesegyháznak, melyet 1956. október 21-én áldottak meg; a Max Ingrand által tervezett üvegablak a Jelenések könyvének jelenetét ábrázolja: Máriát a tizenkét csillagból álló koronával.

Forrás: it.Aleteia.org

Azt is érdemes megjegyezni, hogy 1957. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén írta alá hat európai állam (Benelux államok, NSZK, Franciaország, Olaszország) Rómában az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó egyezményeket, ezeket hívják együtt római szerződéseknek.

 

teljes cikk itt:

Ma 24.9.2018 van, névnapját unnepli Gellért, holnap Eufrozina.
Gratulálunk!
Hírek
Az Európai Unió zászlaja Szűz Mária jelképeit tartalmazza
|
Készítette: romkat.sk
|