Bartal Károly Tamás, O. Praem. jászóvári nyugalmazott apát köszöntése

Gábor Bertalan | 2.7.2018

 

2018. július 1-jén ünnepelte pappá szentelése 60. évfordulóját Bodollón, a Sarlós-Boldogasszony filiáliis templom búcsúján Bartal Károly Tamás, nyugalmazott apát, aki 1953-ban érettségizett Párkányban, a teológiát Pozsonyban végezte, 1958. június 29-én szentelték pappá. 1960-ban Körmöcbányán és Besztercebányán, 1961-ben Érsekújvárt volt káplán. 1970-ben lett Köbölkúton plébános, 1977-ben Érsekújvár esperes-plébánosa. 1986-89 a pozsonyi papi szeminárium rektora volt. 1989-ben Paláston lett plébános, majd 1990-ben Jászóvárott a premontrei rend apátja.

Az ünnepi szentmisében Dr. Szalay László, nagyidai plébános és Mons. Gábor Bertalan, szepsi esperes-plébános koncelebrált, aki homíliáját Sík Sándor: A néma Miatyánk című versével kezdte, párhuzamot vonva az öregedő költő és a jubiláló apát életútja között, majd a templom titulusa kapcsán – a boldogságos Szűzanya látogatása Erzsébetnél - keretbe foglalta, magyarázatot keresve, minden papi élet és másokért áldozatot hozó készség mibenlétére.

 

A szentmise végén Király Antal, mérnök a templom főkurátora köszöntötte az ünnepeltet, megköszönve neki hűségét, ragaszkodását, igyekezetét mindazért, amit vasár és ünnepnapokon végez a templomban összegyűltekért.

 

Mindazok nevében, akik ismerik, tisztelik és becsülik a nyugalmazott apát urat, ezúton is szeretettel gratulálunk. Adja Isten, hogy életpéldája nyomán sokakban visszhangozzon az öregedő költő és a jubiláló szerzetespap vágya: akarom, akarom, akarom…

 

Sík Sándor: A néma Miatyánk

Hozzád, Veled, Neked,
Mondani egy utolsó éneket,
Imában ömleni Eléd,
Legutolsó, de hűséges cseléd...!
De jaj! ha nem igaz!
Szobám csupa por,
Kertem csupa gaz,
Csupa lelógó tört faág,
A templom messze, a könyv nehéz,
Ólomcsizmában toporog az ész.
És mégis, mégis, ő van itt,
Immár tőlem el nem veszik.
Nap - nap után, éj - éj után
Én Téged hívlak, Miatyánk.

De mire jó

Egy lámpástalan rádió?
Hogyan szólítsam az Ég Urát
Egy siketnéma Miatyánkon át?
Ha szói közül minden második
Alattomosan elrejtőzködik!
Bénult napokon, izzadt éjeken
Az értelem is értelemtelen,
Értelemtelen és imátalan, -

 

Magam vagyok, egészen egymagam.
De talán mégis volna valami
Helyettem hinni, vallani.
Nevemben felimádkozó

Karikás kis szentolvasó,
Egyetlen társam, aki vagy,
Karikagyűrűm, el ne hagyj!

De nem hagytalak-e Téged el én,
Szómmal, amelyből kialudt a fény?
Szívemmel, amely csupa seb,
Elmémmel, amely űrnél üresebb?
S nem hagytam-e el Veled együtt Azt,
Aki az űr fölött virraszt?
Mit felelek, hisz nem tudok felelni:
Mit felelhet a Mindennek a semmi?
Akarom élni az egész hitet,
Szeretni, ahogy Isten szeret.
És bízni, bízni akarok
Abban, amit a Krisztus hozott.
Nem érzem, nem is gondolom,
De akarom, akarom, akarom.

(Pilisliget, 1963. aug. 1-5.)

 

 

 

Ma 18.12.2018 van, névnapját unnepli Auguszta, holnap Viola.
Gratulálunk!
Hírek
Bartal Károly Tamás, O. Praem. jászóvári nyugalmazott apát köszöntése
|
Készítette: romkat.sk
|
close