Jubileumi év a kassai főegyházmegyében

Gábor Bertalan | 1.12.2018

 

 

Bernard Bober kassai érsek-metropolita 2018. december 1-jén az Árpád-házi Szent Erzsébet székesegyházban „Megújulni a hűségben” címmel, ünnepélyesen megnyitotta a három szent kassai vértanú emlékévét. Kőrösi Márk, Grodecz Menyhért és Pongrácz István 1619. szeptember 7-én haltak vértanúhalált.

 

A megyésfőpásztor a jubileumi évet meghirdető pásztorlevelében többek között ezt írta: A három fiatal pap Homonnán, a jezsuita kollégiumban találkozott. 1619 szeptemberében jöttek Kassára, hogy kölcsönösen erősítsék egymást a helytállásban. A legfiatalabb Kőrösi Márk, esztergomi kanonok volt, akit alig négy éve szenteltek pappá. A második Pongrácz István jezsuita, aki Homonnán a jézustársasági kollégium tanára és hitszónoka volt, ő is négy év papi szolgálatot tudott maga mögött és Grodecz Menyhért szintén jezsuita, őt öt évvel korábban szenteltek pappá. Abban az időben az egész régió társadalmi és politikai feszültségtől szenvedett. Nemcsak az uralkodók között húzódott súlyos ellentét, de az ország lakosai is megosztottak voltak. Kassa város akkori protestáns polgári vezetői a bécsi császári udvarral álltak szemben, lázították a népet és zendüléseket szerveztek, azzal a szándékkal, hogy függetlenséget csikarjanak ki a bécsi udvartól és Rómától, a katolikus vallást illetően. A szembenállás sajnálatos módon, sok helyen véres eseményekbe torkollott és vallásüldözéssé fajult.

 

Márk, István és Menyhért tehát egy kemény katolikus ellenszenvvel fűtött közegben élt és működött. 1619 szeptemberében, amikor Bethlen Gábor hajdúi Kassához közeledtek a város katolikusainak nagy része igyekezett elmenekülni a városból, a három fiatal pap azonban Kassán maradt, hogy jelenlétükkel a városban maradt katolikusokat támogassák a helytállásban. Ezt a helyben maradó bátorságot a város protestáns vezetői szemtelen provokációnak tartották, ezért a Városi Tanács peren kívül halálra ítélte a három papot. A katonák két nappal letartóztatásuk után, szeptember 6-án éjszaka kegyetlenül megkínozták őket. Meztelenre vetkőztetve rugdalták, ütlegelték és kardjukkal sebeket vágva rajtuk, megkötözött testükön égő fáklyákkal mély égési sebeket okozva nekik. Pápista kutyáknak szidalmazva őket, azt a feltételt szabva nekik, ha életben akarnak maradni, tagadják meg katolikus hitüket és a pápához való hűségüket. Végül, mivel a kínzás nem rettentette el őket, lefejezték őket. A kínzás alatt a három pap a nemrég boldoggá avatott Kolesár Annához hasonlóan a szentek, valamint Jézus és Mária nevét hívták segítségül. A vértanúk holttestét a támadók megbecstelenítették és elrettentő példaként a szennygödörbe dobták. Az elszenvedett kínzások, a helyi protestáns lakosok közül is sokakat együttérzésre indított.

 

Sietve hozzá kell tennünk, hogy hasonló kegyetlenségek történtek a katolikus császári udvar részéről a protestánsok ellen is. Gondoljunk a pozsonyi és a nápolyi gályarabokra. A terrorizmus, a vallási fanatizmus és a keresztény üldözések világában nagyon itt az idő, hogy mi keresztények megbocsássunk egymásnak, bocsánatot kérjünk és kimondjuk – soha többé.

 

A három szent kassai vértanú közül egyik sem volt szlovák származású – olvasható a körlevélben. Mindhárman, más-más kulturális közegből jöttek: Kőrösi Márk a mai Horvátország területén született, Grodecz Menyhért Lengyelországban, Pongrác István Erdélyből származik. Kassán haltak vértanúhalált, így lettek „kassaiak”. A közös hit testvérré tette őket, ebben is megmutatkozik a Katolikus Egyház nemzetek felettisége. A megkeresztelteket fajra és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül egy családba gyűjti.

 

A három szent kassai vértanú bátorsága és példamutató magatartása sarkalljon bennünket is az egységre és a hűségre a családban, a házasságban, a papi és a szerzetesi hivatásban. Korunk újra a keresztényüldözés kora, amikor megvetéssel és bizalmatlanul néznek a keresztényekre és az Egyházra. A Katolikus Egyház vezeklését félremagyarázzák. Az egyházi személyek egyéni és egyedi kudarcait felnagyítva általánosítják. Korunk társadalma tanúk után kiált. Szükségünk van bátor hitvallókra, akik nem titkolják hitüket, hanem bátor keresztény magatartásukkal felvállalják az Egyház gyarló, emberi esendő arcát és önmagukon kezdve hozzájárulnak az Egyház megújulásához.

 

A szentmise záró áldása előtt a főpásztor két vándorereklyét bocsátott útra, amelyeket fokozatos eljuttatnak a főegyházmegye minden plébániájára, hogy a hívek helyben róhassák le tiszteletüket, bátorítást, ösztönzést és kitartást kérhessenek állapotbeli hűségükhöz.

 

Az ereklyék zarándokútja a két magyar esperesség plébániáján kezdődik a bodrogközi Battyánban és a bódvavölgyi Buzitán.

 

A jubileumi év a kassai székesegyházban 2019. szeptember 7-én zárul. 2019. szeptember 8-án Erdő Péter bíboros a vértanúság helyén, a premontrei templomban zárja a jubileumi évet. 

 

GB.

 

FOTÓgaléria itt:

 

Ma 10.12.2018 van, névnapját unnepli Judit, holnap Árpád.
Gratulálunk!
Hírek
Jubileumi év a kassai főegyházmegyében
|
Készítette: romkat.sk
|
close