Bodolló – 206. találkozó

Gábor Bertalan | 13.11.2019

 

2019. november 13-án immár 206. alkalommal gyűlt össze a szűkebb pátria hívőnépe Bodollón, a havi Fatimai engesztelő imatalálkozóra a határ mindkét oldaláról.

 

A szentmise főcelebránsa Bartko Elek, címzetes esperes-plébános, nyugalmazott plébános volt, akivel együtt misézett: főtisztelendő Bartal Károly Tamás, jászóvári nyugalmazott apát, Hornyák Péter, nyugalmazott görög katolikus parókus, Susko Mihály, buzitai plébános, Dr. Szalay László, nagyidai plébános és Gábor Bertalan, szepsi esperes – plébános.

 

Orgonált, és az énekeket Bányász Emőke, okleveles kántor vezette. Felolvasott Simko Imre és Ing. Király Antal. A közvetítést a komáromi stúdióban Tóth Szilveszter és Csepregi László, a templomban önkénteseink: Cehelnik István, Simko Imre és Juhász Jenő, okleveles mérnök segítették.

 

Köztudott, hogy az idén a tavaszi ülése után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia arra buzdította a híveket, hogy októberben minél többen imádkozzanak együtt a Szűzanyához a Fatimai magyar kálváriánál népünkért, illetve a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sikeréért. A készület jegyében október 25. és 29. között nemzeti zarándoklatot szerveztek. Mintegy százhatvan zarándok járta végig azokat a helyszíneket, ahol a három pásztorgyereknek 1917-ben megjelent a Szűzanya.

 

A zarándoklat lelki-vezetője Palánki Ferenc, Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt, aki október 28-án a Jelenések kápolnájánál szentmise keretében ünnepélyesen felajánlotta a Szűzanyának a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Az ima szövegét, amelyet Erdő Péter bíboros úr írt, kiosztottuk, és a rózsafüzér után mi is, közösen elimádkoztuk.


A látnokok elmondása alapján készült szobrot kezdetben lisszaboni, majd spanyolországi egyházközségekbe vitték el. Feltűnően sok megtérés történt a jelenlétében, ezért elkészítették a szobor mását, hogy az egyik alkotás állandóan a szentélyben maradjon, a másik pedig a világot járhassa. Ez a szobor 1947 és 1957 között kilencszer utazta körbe a Földet, és háromszázmillió ember imádkozott előtte.


A szobor a szocialista országokba annak idején az ismert okok miatt nem juthatott el, ám a rendszerváltozás után Fatima püspöke felkereste a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia akkori elnökét, Seregély István egri érseket, és elmondta neki, hogy szívesen venné, ha a Fatimai vándor-kegyszobor Magyarországra is ellátogathatna. Az érsek örömmel fogadta a szobor látogatásának gondolatát. 1994 júniusában a Malév külön-gépével 120 gyerek utazott a portugáliai kegyhelyre, ahonnan elhozta Magyarországra a Fatimai Szűzanyát ábrázoló alkotást. Száz nap alatt, száz templomba vitték el a kegyszobrot, hogy a hívek imádkozhassanak előtte, és Mária közbenjárását kérhessék.

 

Előtte, 1994. április 14-től június 9-ig a kegyszobor Szlovákiában is vándorolt. Volt Nagykaposon és Királyhelmecen is.

 

2002 szeptemberében esperesi körzetünkből Fatimába zarándokoltunk, ahonnan mi is magunkkal hoztunk egy szobormásolatot, amelyet 2002. október 13-án helyeztünk el ünnepélyesen a Bodollói filiális templomban. Azóta töretlenül minden hónap 13-án Fatimai engesztelő imatalálkozót tartunk.

 

2006-ban az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet hirdetett meg népünk lelki megújulásáért. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek úr január 15-én, Árpád-házi Szent Margit ünnepén a margitszigeti szabadtéri oltárnál ünnepi szentmisével nyitotta meg a nemzeti imaévet. 2006 októberében pedig, Fatimában megismételve első szent királyunk felajánlását, Mária oltalmába ajánlotta országunkat és népünket. Többen közölünk, mi is ott voltunk.

 

Először 2002 szeptemberében, amikor is magunkkal hoztuk a most látható kegyszobor kisebb változatát. Az új szobrot - Király Tamás és Kis Virág alkotását – 2016. október 13-án áldotta meg Mons. Pásztor Zoltán, püspöki helynök. A kegyszobor koronázását 2017. május 13-án végezte megyésfőpásztorunk – Mons. Bernard Bober, kassai érsek-metropolita.

 

Az imaév kapcsán 2006. március 20.-án itt, Bodollón velünk együtt imádkozott Erdő Péter, bíboros úr, aki elhozta és átadta az akkori főpásztorunknak, Alojz Tkáč érsek úrnak a 100. jubileumát ünnepelni készülő Makranci templom új oltárába első szent királyunk, Szent István csontereklyéjét, amihez fokozatosan megkaptuk a feleség, Boldog Gizella, majd gyermekük, Szent Imre csontereklyéit is.

 

Itt közöljük, hogy Mons. Bernard Bober, érsek úr kérésére, Erdő Péter bíboros úr, rövidesen egy újabb ajándékot küld a makranci oltárba: Boldog IV. Károlynak, az utolsó magyar apostoli királynak a csontereklyéjét. Így - elsőként a Kárpát-medencében - együtt lesz az első és az utolsó magyar apostoli király csontereklyéje.

 

Örülünk a jó hírnek. Annál is inkább, mivel ma népünk összes szentjére és boldogjára emlékeztünk. Eredetileg november 6-án volt az egyházmegyék ereklyéinek az ünnepe. Azokat a szenteket ünnepelték, akiknek ereklyéit templomainkban tisztelték.

 

A mai napon azonban nemcsak rájuk emlékeztünk, hanem mindazokra, akiknek nincs külön ünnepük, de itt éltek a Kárpát-medencében, akár a honfoglalás előtt, akár utána. Névtelen szentek ők, egyháziak és világiak, férfiak és nők, akik hősies fokon gyakorolták a keresztény erényeket. Vannak köztük olyanok is, akiket a népi kegyelet és az emberemlékezetet meghaladó kultusz övez, de köztük vannak a hétköznapok ismeretlen hősei és szentjei is, a mindennapok vértanúi és Istenbe temetkezett misztikusai. Mivel népeink köréből sarjadtak, ezért különösen is számíthatunk testvéri segítségükre Isten színe előtt. Megkülönböztetett említésre méltóak többek között a radi minorita vértanúk, név szerint Iglódi István, novícius, aki hitvaló vértanúként halt meg 1639. november 6-án a kisgéresi erdőben.

 

Ma – szentjeinkre emlékezve - imatalálkozónkra ismét elhoztuk a makranci templom féltve őrzött kincseit, az első szent magyar család ereklyéit: Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre ereklyéit, figyelmezetésül és bátorításul, amellyel kapcsolatban Szent II. János Pál pápa 2000-ben, a Nagy Jubileum évében a Szent Péter Bazilikában, az ott egybegyűlt zarándokoknak ezt mondta: Ne felejtsétek, történelmetek egy szent királlyal, sőt egy szent családdal kezdődik! A tény egy emléktáblával van megörökítve a makranci templom falán.

 

Ma van édesanyanyelvünk napja is. Imádkoztunk, hogy kincsünket, ősi örökségünket megőrizzük, és kamatoztatva tovább adjuk azt gyermekeinknek és unokáinknak.

 

November negyedikén töltötte be a nyolcvanadik életévét Dr. Kellermayer Miklós, pécsi professor úr. Őt is imáinkba foglaltuk, valamint élő és elhunyt hozzátartozóit, megköszönve becses szolgálatát, rendíthetetlen hűségét Krisztusunkhoz és a mindnyájunkért évtizedek óta végzett gyönyörű nemzetegyesítő tevékenységét.

 

Annak is örültünk, hogy a mai találkozónkon velünk együtt imádkozott az Egri Szent István Rádió két közismert szerkesztőriportere is: Farkas Erzsébet és Tikovits Ernő, akiket megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntöttünk, otthonról – itthon.

Megkérdezték a külföldieket, hogy szerintük melyik szavunk a legszebb magyar szó. A külföldiek szerint a cipőfűző a legszebb magyar szó.  

Megkérdezték a közismert nyelvészt is, Grétsy Lászlót, hogy számára melyik a legkedvesebb magyar szó, ezt válaszolta: Hogy melyik az az egy, arra nem tudok válaszolni, mert ez annyira a pillanatnyi lelkiállapotomtól függ(ene), hogy jólélekkel nem is vállalnám közzétételét, de szívesen megmondom, melyik az a tíz! Íme: Béke, boldogság, csalogány, édesanya, gyermek, hópehely, pillangó, szerelem, szivárvány, varázslat – sorolta a nyelvész, aki listája kialakításakor jelentésbeli  és hangzásbeli szempontokat is figyelembe vett.

Imádkozzunk továbbra is - határon innen és határon túl, hogy összetett és bonyolult világunkban, felismerjük a lehető legjobbat és merjünk ragaszkodni gyökereinkhez, mert: lehet, hogy már más nyelven tanulsz, és más nyelven írsz, de magyarul álmodsz és magyarul sírsz.

 

 

Ma 6.12.2019 van, névnapját unnepli Miklós, holnap Ambrus.
Gratulálunk!
Hírek
Bodolló – 206. találkozó
|
Készítette: romkat.sk
|
close