2019

Gábor Bertalan | 1.1.2020

 

 

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – valljuk Tamási Áronnal. De, hol van az otthonunk? Ahol szeretünk, ott az otthonunk. „Az otthon az, amelyet lábunk elhagyhat, de szívünk sohasem” (Oliver Wendell Holmes).

 

Az Isten szeretetét visszautasító ember életében minden óra utolsó óra, mert a testi halál felé sodródik, amely mögött az örök kárhozat rémületes örvénye vár rá. Azok életében, akik eladták lelküket, hitüket a pillanatnyi gyönyöröknek, már most láthatjuk a végső ítélet elővételezését: Látszólag boldog, sikeres életük mélyén a legteljesebb értelmetlenség szakadékai tátonganak.

 

A hitről már nem lehet szólni hozzájuk, mert nem értik, ha viszont arról próbálunk meg beszélgetni velük, ami őket érdekli, mindjárt feltárul kiüresedett, sivár, halott életük. Szavaik távoliak, mosolyuk erőltetett, arcuk élettelen, s a halál jeges hidegét árasztják maguk körül. Valóban: elérkezett az utolsó órájuk – még nem a végső evidencia rémületével, de igenis a végső értelmetlenség kimondhatatlan keserűségével.

 

Ugyanakkor Szent János hozzánk intézi figyelmeztetését, akik hiszünk Isten Fia valóságos megtestesülésében, s ezért Istenből születtünk. Mivel az isteni természet részesei lettünk – persze nem a magunk érdeméből, hanem az Isten végtelen kegyelméből –, hiába öregszik a testünk, és sodródunk a biológiai pusztulás felé, a személyünk mélyén istengyermeki élet van, mely egyre áradóbb lendülettel visz a létezés végtelen óceánja felé, az Atyához. Minden óránkat az örökkévalóság járja át, s minden órával közelebb kerülünk ahhoz, hogy az isteni élet teljesen birtokba vegyen minket.

 

Ebben az esztendőben a megkereszteltek száma: 124

Szepsi: 97

Makranc: 9

Bodolló: 4

14 keresztelést más plébániáról kértek

 

Egyházi házasságok: 18

Szepsi: 16

Makranc: 2

Bodolló: -

 

Egyházi temetések: 81

Szepsi: 62

Makranc: 15

Bodolló: 4

 

Köszönetet mindennemű áldozatért, amelyet egyházközségünk anyagi és lelki életének elevenebbé tételéért hoztunk.

Isten áldása kísérjen mindnyájunkat. Bizton bízzunk továbbra is abban, hogy Isten senkinek sem marad adósa a jóért. Persze, arról sem feledkezzünk meg, hogy el kell számolnunk minden meg nem bánt és jóvá nem tett rossz cselekedetünkről.

Az óesztendő utolsó estéjén áldjuk az Istent minden kapott ajándékért, kérjük Tőle és egymástól minden szándékos és nem szándékos rossz cselekedetünk bocsánatát. Bocsássunk meg egymásnak, hogy így Isten megbocsátó jóságában is részesülhessünk.

Ma 24.1.2020 van, névnapját unnepli Timót, holnap Pál.
Gratulálunk!
Hírek
2019
|
Készítette: romkat.sk
|