Fatimai engesztelő imatalálkozó immár 18 éve

G.B. | 13.10.2020

 

 

2020. október 13-án a Mária Rádió és a szepsi plébánia You-Tube csatornája, az egyházközség technikusainak jóvoltából a Bodollói Sarlós-boldogasszony filiális templomból élőben közvetítette a szentmisét a Fatimai engesztelő imatalálkozó kapcsán, amelyet először 2002. október 13-án tartottunk, tehát ma 18 esztendeje.

 

Hálát adtunk a Gondviselésnek, hogy azóta, minden hónap 13-án összegyűjt bennünket - az utóbbi években immár határtalanul. Sajnos, a koronavírus-járvány miatti egészségügyi előírások értelmében most csak korlátozott számban voltunk, de voltunk, úgy a szűkebb pátria közeli, mint távolabbi helységeiből.

 

A jubileumi szentmise főcelebránsa: Karch Krisztián, szepsi káplán volt, akivel együtt misézett: Susko Mihály, buzitai plébános, és Gábor Bertalan esperes-plébános.

 

A kántori szolgálatot és az énekeket Bányász Emőke, okleveles kántor vezette. A technikai szolgálatot a komáromi stúdióban Tóth Szilveszter, a templomban Cehelnik István és Simko Imre, önkéntesek végezték, a képi közvetítést Kuzma Norbert, okleveles mérnök tette lehetővé, fia Ádám nagyszerű és szakszerű közreműködésével.

 

Lelki találkozónkat a 2017. május 13-án excellenciás Bernard Bober, kassai érsek-metropolita által megkoronázott Mária-szobor köré gyűlve tartottuk. Köztudott, hogy Király Tamás és Kis Virág Glória, szárnyas-oltárt készítettek templomunkba, amelyet érsekfőpásztorunk jelenlétében Őeminenciája Dr. Erdő Péter bíboros, Esztergom–budapesti érsek áldott meg 2016. május 13-án.

 

A két művész alkotása a 2 méter magas, hársfából készült Mária-szobor is, a Fatimában őrzött Mária-szobor mása. A Szűzanya aranyszegélyű fehér ruhában van ábrázolva, kezén rózsafüzérrel. Arca szomorú. Nem véletlenül, hiszen Fatima üzenete a megtérést, az evangélium értékrendhez való visszatérést sürgeti. A szobrot 3 éve, 2017. október 13-án áldotta meg főtisztelendő Pásztor Zoltán, püspöki helynök.

 

A szentmise méltóságteljes bemutatására és az azon való gyümölcsöző részvételre a közismert „Óh, én édes jó Istenem…” kezdetű csíksomlyói énekkel készültünk. Az ünnepélyes bevonulás után a magasból aláereszkedett az ősi templomból megmaradt feszületet, miközben az 1938-as eucharisztikus kongresszus himnuszát énekeltük: Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat… Ezt követően elimádkoztuk a rózsafüzért. A szentmise szentségimádással, szentségi áldással és köszönetnyilvánítással zárult.

 

Hála Istennek, immár 18 éve, minden hónap 13. napján találkozunk itt Bodollón, hogy közösen imádkozva és engesztelve - első szent Királyunk példájára - Szűz Mária Szeplőtelen Szíve által letegyük életünket a gondviselő Isten kezébe.

 

Aquinói Szent Tamás írja a Summa Theologiae c. művében: „Nem elég másokkal a fájdalomban osztozni, hanem bele kell merülni Krisztus húsvéti titkának a gyümölcseibe. Soha ne felejtsük - írja: ahhoz, hogy legyőzzük a bűnt és a rosszat, tudatosítanunk kell: magában Istenben van annak az akarata, hogy úgy gyógyítsuk meg mások nyomorúságát, mintha az a sajátunk lenne.”. (Summa Theologiae, I, q. 21, a. 3.).

 

Ezzel kapcsolatban XVI. Benedek a Spe salvi kezdetű enciklikájában ezt olvassuk: „A másik emberrel együtt szenvedni, másokért szenvedni; szenvedni az igazságért és az igazságosságért; szenvedni szeretetből, s azért, hogy igazán szerető ember lehessek – az emberiesség alapvető elemei. A felsoroltak eltüntetése magát az embert semmisítené meg.”. (Spe Salvi 39).

 

Amint tudjuk, 103 éve, 1917. október 13-án, Fatimában a többezres tömeg látta az ún. „Napcsodát”. A látomás sokakat megdöbbentett, de hosszú időbe tellett, amíg a világ érteni kezdte Fatima üzenetét. Fatima titka ugyanis elsősorban nem a háborúkról, nem az atombombáról, nem is a nukleáris fegyverekről, vagy a vírusjárványról szól. Tartalma sokkal mélyebb - hitünkre vonatkozik. Ki ne látná? Ha egy földrész - Európa - hitét veszti, az nemzedékének fizikai megsemmisüléséhez vezet. Ki nem látná? Európában, országainkban, családjainkban, bennünk és körülöttünk egyre gyengül a Krisztus hirdette hit és annak értékrendje!  A kilátástalanságnak ebben a sötétségében azonban pislákol egy kicsi fény – az ígéret: A Szűzanya Szeplőtelen Szíve, győzni fog.

 

18 évvel ezelőtt, amikor először találkoztunk itt Bodollón, ki gondolta volna, hogy 18 év múlva, a Fatimai jelenések 103. évfordulóját is itt fogjuk ünnepelni? Nem is akárkivel: főtisztelendő Karch Krisztián káplán atyával, aki 29 évvel ezelőtt, 1991-ben született Ungváron. 2002-ben 11 éves volt. Bizonyára csak nagyon homályosan gondolt a papságra. Hála Istennek, ma itt volt velünk. Vezette lelki találkozónkat. Köszönjük, hogy elfogadta az Úr Jézus meghívását. Köszönjük szentségi papságát. Imádkoztunk is vele, érte és együtt, hogy az Anyaszentegyházban továbbra is hűséges követője legyen az Úr Jézusnak és édesanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának. Imádkoztunk az ő élő és elhunyt hozzátartozóiért is – határon innen és határon túl!

 

Imádkoztunk azért is, hogy megértsük Fatima üzenetét: minden körülmény közepette igyekeznünk kell hiteles keresztényként élni! Ez nem más, mint együtt szenvedni a másik emberrel. Szenvedni az igazságért és az igazságosságért. Szenvedni szeretetből, s azért, hogy igazán szerető emberek lehessünk. A felsoroltak eltüntetése ugyanis magát az embert semmisítené meg.”.

 

Imádkoztunk a szentmise előtt elhangzott, valamint rádióhallgatók lélekben megfogalmazott szándékára is. Az első tizedet a bodollói, a második tizedet a makranci, a harmadik tizedet Péter atya, a negyedik tizedet a csécsi, az ötödik tizedet a szepsi hívek képviseletében szlovákul imádkoztuk.

 

Ferenc pápa egyik reggeli szentmiséjén a 122. zsoltár szavait idézte: „Öröm töltött el, amikor jelezték: Indulunk az Úr házába”. Hála Istennek, sokunknak itt ismerős ez az érzés. Ma is eltöltött bennünket, amikor az engesztelő imatalálkozók immár 18. évfordulóját ünnepeltük. Sajnos, a koronavírus-járvány kapcsán előírt korlátozások miatt kevesebben, mint máskor, de a Mária Rádió és az internet segítségével - sokan voltunk a határ mindkét oldaláról.

 

Köszönjük, hogy a jubileumi évfordulón ismét kézzelfoghatóbb lett számunkra az a tény, hogy Isten-népe történetében valóban vannak szép pillanatok, amelyek örömet szereznek. Természetesen nem tagadva, hogy vannak fájdalmas pillanatok is, ilyen: a járvány, a betegség, a gyász, a bűn és a halál.

A rossz és a jó pillanataiban azonban van egy tény, ami mindig megnyugtat: az - hogy Isten szüntelenül jelen van, és soha sem hagyja el az ő népét! Isten ugyanis, akinek nincs történelme, mert Ő az Örökkévaló - elhatározta, hogy a történelem folyamán együtt halad az ő népével. A megtestesüléssel egy látható történelmet kezdett írni velünk. Elindult, hogy együtt haladjon az ő népével. Hasonlóvá vált hozzánk. Egy lett közülünk. Fiában, Jézus Krisztusban, velünk halad.

 

Ez a tény sokat mond el Isten alázatáról. Az Úr Jézus „úti és vándortársunk” lett. Szentlelke által tovább kísér bennünket és tanítgat arra, amit még nem tudunk. Szívünkben emlékeztet mindarra, amit az Úr Jézus tanított. Ezáltal érezteti velünk a jó út szépségét. Isten, valóban együtt írja velünk a történelmet.

 

Isten velünk vándorlását és annak hiteles megélését látjuk a Szűzanya életében is. Őt akarjuk követni. Itt az Ő iskolájában, ahol rendszeresen arra kapunk ösztönzést, hogy az egyházi és a társadalmi élet különböző posztjain alázattal, úti és vándortársként beengedjük életünkbe az evangélium fényét, hogy így Isten – itt és most – együtt írhassa velünk és általunk falunk, népünk, a szűkebb pátria és egyházunk történelmét.

 

Októberben egyházunk a rózsafüzér imádságára is buzdítja és bátorítja a híveket. Nem véletlenül. Szent II. János Pál pápa ezzel kapcsolatban a következőket írta: „Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított. Olyan pillanatokban ugyanis, amikor a kereszténység veszélybe került a rózsafüzér hittel teli imádsága megmenekülést eredményezett. Mert - „Mi is a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének egy-egy fontos eseményeihez vezet el minket. Azt is mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, amelyen elsőként Mária járt.

 

A rózsafüzér – Mária útja. Létezik-e valaki, aki jobban ismerte, szerette és követte Krisztust, mint Mária? Minden bizonnyal mindaz, aki tökéletes követője szeretne lenni Krisztusnak, érdemes példát vennie Máriától.

 

A szentmise végén – Király Antal, okleveles mérnök, az egyháztanács főkurátora, megköszönte a hívek és a környékbeli papság 18 évi jelenlétét a határ mindkét oldaláról, kifejezve szívből jövő vágyát és jókívánságát, hogy amint Isten belépett a kicsi és nagy történelmünkbe, úgy mindnyájunknak legyen bátorsága belépni Isten történelmébe. Engedni, hogy továbbra is Ő írhassa történelmünket, mert csak így lesz biztos jövőnk – határon innen és határon túl!

 

A főcelebránsnak szó szerint ezt mondta: Főtisztelendő Krisztián atya! Köszönjük, hogy volt szíves elvállalni a jubileumi szentmise vezetését. Köszönjük, hogy felvállal minket is. Köszönjük, hogy mer, tud és akar velünk is osztozni az élet örömeiben és bánatában. Köszönjük, hogy ungvári vére nem vált vízzé.

Csak kívánni lehet – határon innen és határon túl – hogy ha komolyan és helyesen akarjuk szeretni Krisztust, vegyük továbbra is bizalommal kezünkbe a rózsafüzért és elmélkedjük át az Úr Jézus életének egy-egy titkát, mert így biztosabb részünk lehet a másfajta világlátás és világszemlélet. Sőt, a másfajta Isten és emberszeretet…

 

FOTÓgaléria itt:

 

VIDEÓ itt:

Ma 21.10.2020 van, névnapját unnepli Orsolya, holnap Előd.
Gratulálunk!
Hírek
Fatimai engesztelő imatalálkozó immár 18 éve
|
Készítette: romkat.sk
|