2010 (2.rész)

Attila Zajdek | 11.4.2015

2010. augusztus 23-án Szepsiben Mons. Bernard Bober kassai érsekfőpásztor ünnepélyesen felszentelte a templom az új oltárát és az új sekrestyét

 

2010. augusztus 23-án Szepsiben Mons. Bernard Bober kassai érsekfőpásztor ünnepélyesen felszentelte a templom az új oltárát és az új sekrestyét. Ezzel kapcsolatban érdeklődünk Mons. Gábor Bertalan plébánostól. Először is arról, hogy miként sikerült az ünnepség és kik voltak jelen?

Az ünnepség hála Istennek szépen sikerült. A szentmisét az érsek úr celebrálta, 23 pappal együtt. A szentmise voltaképp az érsekpásztor első ünnepélyes találkozója volt a főegyházmegye magyar anyanyelvű híveivel, akik hatékonyabb lelkipásztori ellátásának érdekében Mons. Pásztor Zoltán atya személyében ismételten kinevezte őt eddigi püspöki helynökévé gondjára bízva többek között a főegyházmegye nemzetiségi ügyeit is. A szentmise három nyelven folyt, szlovákul, magyarul és latinul. A szentmisében a hívek mindkét nyelvű éneklése mellett, a város Vox columbellae kórusa is fellépett.

Lapunk előző számaiban már szóltunk arról, hogy az új oltár, az ambó és a sekrestye a vidék és a plébániaközösség sok tagja szenvedésének is emlékét állít. Ennek kapcsán vetődnek fel az örökzöld kérdések: együtt szenvedni a másikkal és a másikért; szenvedni az igazságért és az igazságosságért; szenvedni szeretetből, s azért, hogy igazán szerető emberek lehessünk! Képesek vagyunk erre? Egyáltalán, érdemes? Sőt, elég fontos a másik ember ahhoz, hogy miatta mi magunk is szenvedő emberekké váljunk? És van olyan nagy szeretetígéret, ami igazolná önmagunk elajándékozását?

A választ XVI. Benedek pápa kísérli meg "A keresztény reményről" c. enciklikájában. Ezt írja: A keresztény hitnek az emberiség történetében éppen az a többlete, hogy az emberben új módon és új mélységben szabadította föl a szenvedőképességet. Megmutatta, hogy az igazság, az igazságosság és a szeretet nem üres ideálok, hanem a legvalóságosabb valóságok. Bizonyítást nyert az igazság, amelyet Clairvaux-i szent Bernát így fogalmazott meg: Impassibilis est Deus, sed non incompassibilis – Isten nem tud szenvedni, de tud együttszenvedni. Isten szemében az embernek oly nagy értéke van, hogy ő maga lett érte emberré. Azért, hogy együtt szenvedhessen az emberrel, nagyon valóságos módon, testben és vérben, ahogyan ezt az Úr Jézus szenvedéstörténete is mutatja. Krisztus Urunk szenvedése óta tehát minden emberi szenvedésben jelen van Valaki, aki együtt szenved, együtt viseli a szenvedést a szenvedő emberrel; azóta minden szenvedésben jelen van a con-solatio, a vigasztalás, Isten együttszenvedő szeretetének vigasztalása. Ezáltal kel fel az ember számára a remény csillaga.

Kétségtelen, hogy szenvedéseinkben és próbatételeinkben szükségünk van a kisebb-nagyobb reményekre: rokonaink, ismerőseink együttérzésére, barátaink látogatásra, az orvostudomány sikerére. A kis és jelentéktelennek tűnő próbatételekben elegendőek az ilyen típusú remények. De az igazán komoly próbatételekben, amelyekben végleg döntenünk kell, hogy az evangéliumi igazságot, vagy jólétünket, karrierünket, illetve vagyonunkat, részesítjük-e előnyben, a jó és helyes döntéshez mire van szükségünk?

Ehhez bizony nem elég a jó szó. Az együttérzés. Az esetleges szolidaritás. Ehhez már tanúkra, vértanúkra van szükségünk, akik egészen odaadták magukat, hogy tőlük tanuljuk meg az igazi reményt – napról napra. Ők a mindennapok apró döntéseiben az evangéliumi jót helyezték kényelmük elé, tudván - tudva, hogy igazán így élik meg az életet. Az új oltár arra is lehetőséget ad, hogy a jövőben valamelyik újkori vértanú ereklyéje is helyet kapjon benne.

Kire gondol?

Mindenek előtt Isten szolgájára, Mindszenti József bíboros úrra. Remélhetőleg erre sem kell sokat várni, hogy ezáltal is szívünkbe vésődjenek XVI. Benedek pápa nagyszerű szavai: Nem a tudomány váltja meg az embert, hanem a szeretet. Ez egy nagyon fontos felismerés, mert aki életében megtapasztalja a szeretetet, az számára a "megváltás" pillanata lesz, amely új értelmet ad az életének. Persze ez csak ideig – óráig tart, mert előbb – utóbb kénytelen lesz fölismerni, hogy a neki ajándékozott szeretet önmagában nem oldja meg életének problémáját, hiszen minden földi szeretet veszélyeztetett szeretet, szétzúzza a halál. Az embernek tehát szüksége van feltétel nélküli szeretetre. Szüksége van arra a bizonyosságra, amelynek alapján elmondhatja: "Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van" (Róm 8,38–39). Ha ez a feltétel nélküli szeretet a feltétlen bizonyosságával adva van, akkor – és csak akkor – van az ember megváltva, tanítja ugyancsak a pápa. 

Ehhez viszont ismerni kell az Istent, sőt dönteni kell mellette. Nem igaz?

Igen. Ezért is tanítja XVI. Benedek: aki nem ismeri Istent, lehet, hogy sokféle reménye van, de végső soron remény nélküli, mert a nagy, az egész életet hordozó remény nélkül él (vö. Ef 2,12). Az embernek igazi, nagy és minden törésen átvezető reménye csak az Isten lehet, az-az Isten, aki "mindvégig", a "beteljesedésig" (vö. Jn 13,1; 19,30) szeretett és szeret. Akit ez a szeretet megérint, az kezdi sejteni, hogy igazában mit jelent az "élet". Kezdi sejteni, mit jelent a remény, amellyel ugye már a keresztelés szertartásában találkozunk, amikor a hit révén "örök életet" remélünk: igazi életet, amely teljes és biztonságos. Ezért mondta az Úr Jézus önmagáról, azért jöttem, hogy életük legyen. Teljes és túláradó életük (vö. Jn 10,10). Sőt, azt is tudtunkra adta, hogy mit jelent az "élet": "Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust" (Jn 17,3). Az embernek a szó igazi értelmében tehát nincs élete önmagában és önmagából. Az élet kapcsolat. Az élet a maga teljességében kapcsolat azzal, aki az élet forrása. Vagyis, ha kapcsolatban vagyunk azzal, aki nem halt meg, aki maga az élet és maga a szeretet, akkor vagyunk az életben. Akkor "élünk". A felszentelt új oltárt szemlélve így válik számunkra valóssága a zsoltáros szava: A kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé lett (Zsolt 118,2) és lesz sokatmondó üzenetté, hiszen róla és közeléből az örök élet kenyeréből és igéjéből részesülünk.

 

A 100 esztendős özv. Komjáti Margit köszöntése Bodollón

Bodollón 2010. augusztus 22-én a rokonság és az egyházközség hívei körében hálaadó szentmise keretében ünnepelte születése 100. évfordulóját özv. Komjáti Margit, aki, mint általában mindig, most is segítség nélkül jött a templomba. Őszinte bűnbánatot tartva, jó egészségnek örvendve adott hálát Istennek a kapott kegyelmekért.



Az egyházközség hívei nevében Király Antal főkúrátor, a rózsafüzértársulat részéről Weiszer Éva köszöntötte az ünnepeltet, aki a Szentatya XVI. Benedek pápa különös áldásában is részesült. Lapunk szerkesztősége, olvasói és a szűkebb pátria lakosai nevében szeretettel köszöntjük a jubilánst, a hűség további kegyelmét kérve számára Isten, az Egyház, a Szűzanya és újságunk a Remény iránt, amelynek rendszeres olvasója.



 

 

Szentjánosbogarak vagyunk, mint Szent Rókus a maga idejében.

2010. augusztus 8-án ünnepi szentmisét celebrált Szepsiben Bartal Károly Tamás, ny. jászóvári apát Szent Rókus hitvalló tiszteletére, aki Rómában a XIV. század elején a nagy pestis járvány idején hitbeli meggyőződésből ápolta a betegeket. 1831-ben hasonló kolerajárvány volt Szepsiben és környékén is. A hathétig tartó betegség 212 lakos halálát okozta. Az egykori lakosok ennek emlékére szent Rókus tiszteletére a város feletti domboldalon egy kápolnát állítottak fel, ahol augusztus 16. - szent Rókus ünnepe – táján a szepsiek elhunytjaikra emlékeznek, és napjaink testi - lelki betegeinek gyógyulásáért imádkoznak.
Ma, korunk új pestise: a kábítószer, az alkohol, a testiség, a szerencsejátékok szenvedélye és a szekták sokasága szedi áldozatát. Ezért az utóbbi időben a kápolnánál már nemcsak a régmúlt pestisáldozatokra emlékeznek, de közösen imádkoznak mindazokért is, akik napjaink pestise miatt szenvednek, és akik felszabadításukon fáradoznak, s nem utolsósorban a fiatalokért, hogy bölcsen, erős akarattal elkerüljék korunk szenvedélyeinek fondorlatos csapdáit. Elmélkedésében az ünnepi celebráns párhuzamot vont az egykor és a mában élő hitvallók között. Szentekké kell válnunk - mondta - akik felismerve sajátos küldetésünket, követésre méltó, világító példákká leszünk. Szentjánosbogarak, mint szent Rókus a maga idejében.



 

 

A Magyar Mária Rádió helyi önkéntesinek találkozója Szepsiben

   2010. július 26-án a szepsi parókián Lépes Lóránt atya, Márkusné Almássy Mária és Bitter Péter a rádió helyi önkénteseivel az alakuló Szlovákiai Mária Rádió terveiről, adottságairól és lehetőségeiről tárgyalt.

A jelenlevők a gondviselés nem kis kihívásaként fogadták a felkínált lehetőséget. Ugyanakkor keresztény küldetésük megélésének is, amelyet a Katolikus Egyház Katekizmusa a következőkben fogalmaz: Mindenkinek a maga helyén és a maga feladatkörében részt kell vennie a közjó előmozdításában (1913).

Mivel a tömegtájékoztató eszközök által közvetített információ a közjó szolgálatában áll (2494), ezért a modern társadalomban a tömegtájékoztató eszközök rendkívül fontos szerepet játszanak a tájékoztatásban, a kulturális nevelésben és képzésben. Köztudott ugyanis, hogy ez a szerep a műszaki fejlődés, a közvetített hírek mennyisége, változatossága és a közvéleményre gyakorolt befolyása következtében egyre nő (2493). Ezért a társadalom minden tagjának ezen a téren is meg kell tennie azt, amit az igazságosság és a szeretet követel, hogy ezen eszközök segítségével is formálódjon a helyes közvélemény, és terjedjen az örömhír (vö. 2495).

Az önkéntesek arra vállalkoztak, hogy az egyházi tanítás útmutatása szerint a közeljövőben még inkább aktivizálni kívánják a hívek közéleti felelősségét a Mária Rádió programjainak ismertté tételével, imaközösségek létrehozásával, tanúságtételek rögzítésével és közzétételével s nem utolsósorban közös imádságok és szentmisék közvetítésével.

A Szlovákiai Mária Rádió valószínűleg ősszel kezdi meg napi négyórás külön programjának közvetítését. A rádió Szlovákiában több térségében hallható: Komárom környékén a 88,3 KHz-en, Párkány környékén a 97,4 KHz-en, Kassán és környékén a 100,6 KHz-en.

Ezúton is felhívjuk a Szlovákiában élő érdeklődők figyelmét, hogy a Mária Rádió ingyenes magazinja megrendelhető a következő címen: Mária Rádió SK n.o. 945 01 Komárno, Hadovská 870. P.O.Box 176. Önkéntes anyagi támogatásukat a következő számlaszámra küldhetik: 0212796434 / 0900.



 

Előadás Tornán a szlovák-magyar kiengesztelődésről

   Juhász Attila Rómában, a Pápai Szalézi Egyetem Neveléstudományi fakultásának ifjúságpasztoráció és kateketika szakán fejezte be tanulmányait. 2010. május 20-án ünnepélyes formában megvédte doktori disszertációját, és doktorrá avatták.
Életének e jelentős lépését július 11-én ünnepelte a környék híveinek és lelkipásztorainak jelenlétében. Ezt követően összefoglaló előadást tartott helyi kultúrházban „A kiengesztelődés útja a szlovákiai katolikus egyházban a magyar kisebbség és a többségi nemzet tagjai között” címmel.

Az új kateketika doktor munkája hiánypótló. Aktuális kérdésekre keres választ és ad útmutatást az evangélium fényében. A rábízott hívek és a paptársak kifejezték reményüket, hogy Juhász Attila tudományos munkásságát eredményesen tudja kamatoztatni a régió kisebbségi és többségi nemzet tagjai között. Az elért eredményhez a Harangszó olvasótábora és szerkesztősége szívből gratulál.



 

Beiktatták az új kassai érseket

  2010. július 10-én a kassai dómban ünnepélyesen beiktatták hivatalába Bernard Bober kassai érseket, akit 2010. június 4-én nevezett ki XVI. Benedek pápa, elfogadva Alojz Tkáč, eddigi érsek lemondását, mivel betöltötte 75. életévét.

Az ünnepségen részt vett Mário Giordana apostoli nuncius és a szlovák püspökkari konferencia csaknem valamennyi tagja. Jelen volt két bíboros is, Jozef Tomko Rómából és Stanislav Dziwis krakkói érsek, valamint több püspök Csehországból, Lengyelországból, Ukrajnából és Magyarországról. Részt vett az ünnepi beiktatáson Majnek Antal munkácsi megyéspüspök és Ternyák Csaba egri érsek. Az ünnepi szentmisén a második olvasmány magyarul hangzott el. A hívek könyörgését szlovákul, magyarul és romául is felolvasták.

Az új érsek 60 éves, 36 éve pap, 18 éve püspök. Szent Péter és Szent Pál ünnepén vette át a palliumot. A 200 éves egyházmegye 14. főpásztora. Három kívánsággal lép hivatalába. Szeretné, ha mindenki érezné, hogy értük van, egységesítő elem akar lenni. Örülne, ha sikerülne elmélyíteni a papok önazonosságát és életszentségét, valamint, ha a papok olvashatóak és érthetőek lennének.

A Kassai Főegyházmegyének 670 ezer híve, 215 plébániája, 18 esperessége és 415 papja van. Két esperességben zömében magyar ajkú hívek vannak többségben.

Ezúton köszöntjük mi is új főpásztorunkat. Papjaink jókívánságaihoz lapunk olvasótábora és szerkesztősége is örömmel csatlakozik. Imáinkban esdve kérjük a Mindenhatót, hogy kívánsága népünk körében is teljesüljön.



 

Bernard Bober az új kassai érsek

  XVI. Benedek pápa június 4-én az Egyházi Törvénykönyv 401. kánonjának 1. paragrafusa értelmében elfogadta Alojz Tkáč kassai érsek lemondását, és utódául kinevezte az eddigi segédpüspököt, Bernard Bobert.

Az új érsek 1950. november 3-án született Zbudské Dlhéban (Laborcmező). Alapiskoláit szülőfalujában és Koškovcén (Koskóc) látogatta. Homonnán érettségizett, teológiai tanulmányait 1969-ben kezdte a Pozsonyi Szent Cirill és Metód Hittudományi Karon. 1974. június 8-án szentelték pappá a pozsonyi Szent Márton-dómban. Káplán volt Homonnán, Sninán (Humenné, Snina) és Zborón (Zborov) 1978-tól plébános Kecerpeklényben (Kecerovce), 1990-91 esperes plébános Homonnán.

1991-ben általános helynöki kinevezést kapott. II. János Pál 1992. december 28-án vissalsai címzetes püspökké és kassai segédpüspökké nevezte ki. 1993. január 30-án szentelte püspökké Jozef Tomko bíboros a kassai Szent Erzsébet-dómban. A Szlovák Püspöki Konferencián belül a romaügyek és kisebbségek felelőse. Püspöki jelmondata: Szeretettel, engedelmességgel és irgalommal.

GB/Magyar Kurír

 

 

 

Engesztelő imatalálkozó Bodollón
2010 május 13.

Bárhová nézünk, az Úr szemébe nézünk és bárhová térdelünk, eléje térdelünk.

2010. május 13-án ismét zarándokok érkeztek a régió több településéről Bodollóra. A történetekkel kapcsolatban megkérdeztük az egyházközség világi elnökét, Király Antal mérnököt. Mi történt ott?

Nagy örömmel vártuk a híveket, hogy közösen emlékezzünk a Szűzanya Fatimai jelenéseire. Együtt imádkoztunk és engeszteltünk. 2002. október 13.-ától minden hónap tizenharmadik napján összejövünk itt Bodollón, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt templomunkban, hogy eleget tegyünk a Szűzanya kérésének. Imádkozunk és engesztelünk.

Miért tartják fontosnak az ilyen és hasonló lelki találkozókat?

Amint arra esperes plébánosunk is utalt az ünnepi szentmise bevezetőjében, köztudott, hogy boldog Teréz anya nyomatékosan arra kérte nővértársait, hogy a szentáldozást mindig szent komolysággal igyekezzenek átélni. Arra törekedjenek, hogy az eucharisztiában rejtőzködő Úr Jézust úgy fogadják lelkükbe, ahogyan a Szűzanya fogadta Fiát a fogantatás pillanatában. Lelkükre kötötte, hogy törekedjenek egyre mélyebben átélni ezt a bensőséges kapcsolatot, mert így nagyobb örömmel és készséggel tudnak majd elindulni mások szolgálatára, hasonlóképpen, mint azt a Szűzanya tette idős rokona, Erzsébet esetében. A bensőséges lelki élet által bensőségesebb emberibb kapcsolatokra vagyunk képesek.

Mikor kezdődött az ünnepség?

Az ünnepség délután félhatkor kezdődött. A Mária Rádió élőadásban közvetítette az egész szertartást. Szoborszenteléssel kezdtünk. A szentelést az Amerikából hazalátogató Joe Vámos atya végezte, akinek nagyszülei Bodollóból származnak. A mű alkotója Lukács János, szepsi kőfaragó mester, aki a Boldogasszonyt kitárt kezekkel ábrázolja, utalva arra, hogy itt Bodollón immár 7 éve, a Szűzanya havi rendszerességgel közös találkozóra várja oltalomra vágyó gyermekeit. Az új szobrot a II. háborúban lerombolt templomunk kórustartó oszlopának egyikére helyeztük. Jelezve ezzel a folytonosságot és az ismert igazságot: a fa a szél kihívásaira gyökereivel válaszol.

Ki állta az anyagi terheket?

A szobor anyagi költségeinek fedezését egy magát megnevezni nem kívánó személy vállalta. Lassan immár egy éve annak, hogy a megrendelő álma elkezdett megvalósulni. Az illető ugyanis több mint másfél évtizede fogadalmat tett, hogy szobrot állít a Szűzanya tiszteletére. Ígéretét itt Bodollón váltotta valóra, ezzel is hirdetve a több évszázados tapasztalatot: még sohasem lehetett hallani, hogy valakit is magára hagyott volt a Szent Szűz, aki oltalmát kérte, segítségért könyörgött, vagy pártfogásért esedezett. 

Tehát ma is történnek csodák?

Minden bizonnyal. Mi is hasonló bizalomtól lelkesítve sietünk ide. Vannak, akik a határon túlról, de a közelből érkeznek, és vannak, akik a határ innenső oldaláról, de távolabbról jönnek. Ám, bárhonnan is érkezzenek, mindenkit nagy szeretettel várunk, hiszen itt mindnyájan itthon vagyunk. A Szűzanyának sok gyermeke van, de Ő mindenkinek egyformán anyja: magyarnak, szlováknak, ruténnek, németnek egyaránt. Ezt a testvériséget igyekszünk itt rendszeresen megélni, az Úr Jézus iskolájában, a Szűzanya vezetésével, mivel neki sok tapasztalata van, hogy miként lehet megmaradni embernek az embertelenségben, anyának az anyátlanságban, szűznek a szüzetlenségben, bűntelennek a bűnben. Az ima, az engesztelés, a bűnbánat, az eucharisztia kegyelme képessé tesz minket arra, hogy a Szűzanya példájára mi is embertársaink készséges segítőtársai legyünk.

Kik és hányan voltak jelent a lelki találkozón?

Hála Istennek, több mint ötszázan voltunk ismét együtt. Mivel aznap Szlovákiában az Egyház Urunk mennybemenetelét ünnepelte, így az esperesi körzet papjai otthon miséztek. Gondviselésszerűen érkezett haza Amerikából Vámos atya, valamint Mondok István tornahorváti és Kondás András tornaszilasi görög katolikus parókusok és Kertész Ferenc tokaji plébános, címzetes esperes úr. A gyóntatásban Fedorka Zsolt atya segített. A szentmise végén a Szepsi Csombor Márton Napok keretében Köteles László parlamenti képviselő fejezte ki köszönő szavait azért a munkásságért, amelyet úgy a Mária Rádió, mint Lukács János kőfaragó mester, valamint a Makranci és Bodollói Asszonykórusok végeznek a szűkebb pátriában.

Mikor lesz a legközelebbi találkozó?

Június 13. az idén vasárnapra esik. Aznap Buzitán Jézus Szíve tiszteletére fogadalmi búcsúi szentmise kezdődik 9:30-kor, Tornán délután 16:00 órai kezdettel pedig primícia lesz, amikor is Zsóka János atya mutatja be első szentmiséjét, ezért Bodollón a fatimai engesztelő imatalálkozó kivételesen 14:00-kor kezdődik. Mivel az immár 7 éves hagyományt semmiképpen nem szeretnénk megszakítani, ezért tisztelettel felkínáljuk esperesi körzetünk híveinek a választás lehetőségeit. E három hely közül, akárhová hová megyünk, jó helyre megyünk, hiszen bárhová nézünk, az Úr szemébe nézünk és bárhová térdelünk, eléje térdelünk.

 

  Csíksomlyó felé...
2010 április 27.
Szepsi



    Csíksomlyó felé halad a Kárpát-medence szívét megrajzoló kereszt, hogy a szétdarabolt nemzetünk először legláb lélekben egymásra találjon a Boldogasszony oltalmában és Jézus útját követve. Szepsibe április 26-án érkezett Szádalmásról, és 27-én egy kis zarándokcsoport, a Vox Columbellae kórus tagjai, majd Bodolóban újabbak csatlakoztak.
    Péderben a helyiek forró szívüket, vendégszeretetüket mutatták meg, s a kis katolikus templomban szentmisén adtak hálát megmaradásunkért, és fohászkodtak népünk egységéért.
    A péderiek ismét ott lesznek majd Csíksomlyóban is, magasra tartva tettekkel is igazolt vállalásukat: MARADUNK !
    A kis szepsi csapat későn este, zuhogó esőben, de nyitott lélekkel, jó kedvben tért haza kisvárosába, ahol még csak kevesen ébredeznek a kilencven éve tartó mesterséges altatásból. Jövőre már remélhetőleg többen lesznek...
mml

056.JPG002.JPG003.JPG004.JPG005.JPG006.JPG007.JPG008.JPG009.JPG010.JPG011.JPG012.JPG013.JPG014.JPG015.JPG016.JPG017.JPG018.JPG019.JPG020.JPG021.JPG022.JPG023.JPG024.JPG025.JPG026.JPG027.JPG028.JPG029.JPG030.JPG031.JPG032.JPG033.JPG034.JPG035.JPG036.JPG037.JPG038.JPG039.JPG040.JPG041.JPG042.JPG043.JPG044.JPG045.JPG046.JPG047.JPG048.JPG049.JPG050.JPG051.JPG052.JPG053.JPG054.JPG055.JPG001.JPG

 


Ma 23.10.2018 van, névnapját unnepli Gyöngyi, holnap Salamon.
Gratulálunk!
Hírek
Hír archívum
2010 (2.rész)
|
Készítette: romkat.sk
|
close