2004-03-28 NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA

Attila Zajdek | 11.4.2015

NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA


Van bűn a világban, s van olyan rossz, amit még fokozni is lehet: ha nem ismerjük fel bűnös voltunkat, ha megragadunk a rosszban, ha eszünkbe sem jut szembehelyezkedni vele, bocsánatot kérni érte. Már a pogány bölcselő, Epikurosz is állítja: ?lelki egészségünk (helyreállítása) hibáink felismerésével kezdődik?. Fel kell ismernünk, hogy semelyikünk nem bűntelen. Ez azonban még kevés, ettől akár meg is lehetne őrülni: mit tettem, most mit csináljak? Marad a bűntudat, a fájdalom, a kín, létezik-e ebből valamiféle kiút?
1. Jól ismerjük Dávid király bűnének történetét, amely párhuzamot jelenthet a mai evangéliumhoz. A legtekintélyesebb zsidó király az ammonitákkal vívott harcok idején elcsábította egyik hadvezérének, Uriásnak a feleségét, Betsabét. A házasságtörést Uriás meggyilkoltatásával tetézte. Nátán próféta intelmére azonban Dávid beismeri tettét és így szól az 50. zsoltárban: ?Ellened, csakis ellened vétettem, ami színed előtt gonosz, azt cselekedtem. Te mégis igaz vagy, amikor szólítasz, és igazságos, amikor ítélsz? (6. vers). Dávid úgy gondolja, ? és mi magunk is, ? hogy Isten a bíró, aki odaáll Dávid és Uriás közé. Az igazat felmenti, a bűnöst elítéli. Ennek következményeként Dávid elfogadja az ítéletet, mert az jogos és fellebbezésnek helye nincsen.
2. A bűnös asszonyról szóló evangélium más isteni logikáról beszél. Jézus nem ítélőbíróként áll a vádaskodó írástudók és farizeusok meg a tettenért asszony közé. A bűn ? büntetés hagyományos, emberi szerepkörét elutasítja magától. Először is elfogadja az embert olyannak, amilyen: lehajol és írni kezd ujjával a poros földön. Nem tudjuk mit, de bizonyára nem az asszony bűnlajstromát. Cselekedete szép jelképe a mózesi törvény írott betűi és a porig alázott ember találkozásának. Jézus szótlan marad, mert ő nem bíró. Ő a megsértett fél. Már Dávid fölismerte, hogy tettével nem csupán két parancsot hágott át, hanem azt sértette meg, aki őt fölemelte, királlyá tette, hatalmat adott neki, eddig szeretetével kitűntette: Istent, az életet, a hűség és a jóság forrását. ?Isten viszont nem kívánja a bűnös halálát, hanem azt, hogy éljen? (Ezek 18,32). Dávid bűnével megkísérli elhallgattatni, kiölni szívéből az Istent, aki viszont meg akarja szabadítani Dávidot. Itt pontosan erről van szó: Jézust bántja a házasságtörés, mert Isten a házasságot szentnek alkotta. Tudja, hogy ez az asszony megtagadta Istent, Jézus viszont keresi a lehetőséget arra, hogy megmentse az asszonyt. Kimondja azt a váratlan és újfajta ítéletet, amire a vádlók elódalognak: ?Az vesse rá az első követ, aki bűn nélkül való közületek!? Drámai pillanatok következnek: Jézus egyedül marad az asszonnyal, az Irgalom Forrása, a gyenge, bűnössel, Isten az emberrel. Miután mindenki elment, Jézus ezt kérdezi az asszonytól: ?Senki sem ítél el téged?? ? És befejezi a megbocsátás felmentő ítéletét: ?Én sem, menj, de többé ne vétkezzél!?
3. Hasonló ez a pillanat ahhoz, amit Péter élt át, amikor megtagadta Jézust, s amikor a kakasszóra Jézus rátekintett Péterre, találkozott a tekintetük, Péter a napnál világosabban látta: megtagadtam azt az embert, aki megy, hogy meghaljon értem! Ekkor fakadt keserves sírásra (vö. Lk 22,62). A bizalomnak, a szeretetnek, a barátságnak ez a durva visszautasítása és Jézus isteni szeretetének minden mértéket meghaladó nagysága a látszólag érzelem-mentes halászból is könnyeket képes előhozni. Ezek a keresztény bűnbánatnak a gyökerei. A hívő ember fájdalma a bűn fölött, amely abból az elviselhetetlen élményből ered, hogy az előtt találom magamat, akit megsértettem, akinek visszautasítottam a bizalmát, de aki most még nagyobb bizalommal közeledik felém, jobbját nyújtja nekem. Ez a valaki pedig nem más, mint az Isten Fia, Jézus Krisztus. Őt szerette rajongásig Pál apostol, aki őszintén írja: hozzá képest mindent szemétnek tartok. ?Felejtem, ami mögöttem van, s az előttem lévő után rugaszkodom? (szentlecke).
Van Rómában egy templom, a Szent Mária Magdolnáról elnevezett, amelyet népszerűen a jó gyónás templomaként emlegetnek, mert e szentség 6 jellemző tulajdonságát egy-egy szobor ábrázolja a gyóntatószék fölötti fülkékben. Ezek: 1. humilis (alázatos), kezében koponyát tart; 2. secreta (titkos), kulcsot szorít az ajkához; 3. simplex (egyszerű), galambbal és liliommal; 4. verecunda (szemérmes) lefátyolozottan; 5. fidelis (hűséges) kutyával ábrázolva és 6. lacrymabilis (könnyes) egy síró alakkal megformálva. A 12 éves Goretti Máriát erőszakos gyilkosa 14 késszúrással sebesítette meg, amibe a lányka 1902. június 6-án, Nettunóban belehalt. A gyilkost 30 évi kényszermunkára ítélték. Közben megtért és amikor lehetett, ellátogatott Mária édesanyjához, aki bocsánatkérésére azt mondta neki: ?Ha Isten megbocsátott neked, én hogyne bocsátanék meg?? Ha akkor halálra ítélik, soha sem járulhattak volna együtt szentáldozáshoz, az édesanya és lányának gyilkosa, és nem lehetett volna ott 1950-ben a szentté avatásán sem. ? Ma, szenvedés vasárnapján halljuk meg az értünk is halálba menő Krisztus üzenetét: ne ítéljünk, hogy meg ne ítéltessünk! (vö. Mt 7,1) Nézzünk föl rá, aki azért jött, hogy életünk legyen, méghozzá bőségben (vö. Jn 10,10). Feledjük a múltat, bánjuk meg a múltat és feszüljünk neki a jövőben feltáruló és kibontakozó még nagyobb szeretetnek! Ámen. Pákozdi István/MK

Ma 21.1.2018 van, névnapját unnepli Ágnes, holnap Vince.
Gratulálunk!
Esperesség
Homíliák
2004-03-28 NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA
|
Készítette: romkat.sk
|