2004-04-09 NAGYPÉNTEK

Attila Zajdek | 11.4.2015

NAGYPÉNTEK


?Emeljük tekintetünket a hit szerzőjére és bevégzőjére, Jézusra, aki a rá váró öröm helyett keresztet szenvedett, nem törődve a gyalázattal, és Isten trónjának jobbján ül...? (Zsid 12,2) 1. Fülöp-szigeteken, ahol nem ritka a vallási túlbuzgóság, megtörtént, hogy a televízió kamerái előtt keresztre feszíttette magát egy paraszt, akitől elvették a földjét. Micsoda különbség! Szent János evangéliuma nem egy látványosságra éhes, háborodott agyú népvezért lát a keresztre menni, hanem azt, aki valóban király, aki az ?Ecce homo?, aki onnan felülről kapta a hatalmát, akiben a világtörténelem megváltása valóban beteljesedett, aki fölmagasztalva a földről mindeneket magához vonz (vö. Jn 12,32) és akinek halálakor megnyílik a szíve, és abból a szentségek drága kincsei fakadnak. Krisztus nem csak egy kicsit, nem fényképészek előtt, nem fakírságból, hanem ténylegesen szolgai alakot öltve, megalázva magát, engedelmességből egészen a kereszthalálig szenvedett (vö. Fil 2,6-7). Ezért igaz rá Zakariás jövendölése: ?Feltekintenek arra, akit keresztül szúrtak!? 2. A szinoptikus evangéliumok (Máté, Márk, Lukács) Jézusnak ezt az utolsó szavát: ?beteljesedett? két zsoltár idézetének metszéspontjában hallják: ?Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?? (21,1), és ?Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet? (30,6). Mert e két mélyen emberi vonás találkozik Jézus agóniájában: győz az emberi kétségbeesés felett. Végül is ez nagypéntek mondanivalója az egyház számára. Azt hirdeti a hívő keresztény immáron 2000 éve: számára az életszentség csúcsa a kétségbeesés visszautasítása - a költő, Pilinszky János szavaival. Jézus feltétlen és totális szeretetével, odaadásával túlszárnyalta a kétségbeesést, a céltalanságot, a halálban mindannyiunk számára értelmetlenné váló életet. Jézus Krisztus Ura és Királya az életünknek! 3. A 24 éves korában elhunyt ?kis út? szerzője, Lisieux-i Szent Teréz egyházdoktor ezt a hitet egészen egyszerűen így fejezte ki: ?Nem halok meg, belépek az életbe!? Amikor mi most ugyanezzel a hívő látással, bizalommal és reménységgel látogatjuk meg Krisztus sírját, hogy ott imádkozzunk, lássuk meg Krisztus teljes misztériumát, amely korunkban is folytatódik. Ott, ahol egy embert sújtanak és megölnek, ott Krisztust bántják és feszítik keresztre ? mondta egyszer nagypénteken a pápa a római Colosseumnál tartott keresztútja végén. Így emlékezünk szégyennel és ismételt bocsánatkéréssel a Soah tragédiájának áldozataira, a kommunizmus kegyetlenségeire, amelyek a XX. század poklának mélységét jelentették, de így gondolunk mindazokra a keresztény testvéreinkre is, akiket Afrika egyes országaiban, vagy másutt hitükért napjainkban is lemészárolnak. Rómában és a Sant?Egidio Közösség jóvoltából már Budapesten is felolvassák az elmúlt esztendőben vértanúságot szenvedettek névsorát, hiszen ők is Krisztus áldozatában részesültek. ?Emeljük tekintetünket a hit szerzőjére és bevégzőjére, Jézusra, aki a rá váró öröm helyett keresztet szenvedett, nem törődve a gyalázattal, és Isten trónjának jobbján ül.? Megváltónk halála napja, az érte mondott igaz hálánk és a hozzá szüntelenül mondott imádságunk esdje ki a világ megbékülését, értékekben való újjászületését, szenvedéseinek elfogadását és reményeinek beteljesedését! Ámen. Pákozdi István/MK

Ma 18.7.2018 van, névnapját unnepli Frigyes, holnap Emília.
Gratulálunk!
Esperesség
Homíliák
2004-04-09 NAGYPÉNTEK
|
Készítette: romkat.sk
|