2004-04-18 HÚSVÉT 2.VASÁRNAPJA

Attila Zajdek | 11.4.2015

HÚSVÉT 2.VASÁRNAPJA


Indiában ma is vannak, akiket Tamás-keresztényeknek neveznek, mivel hitüket a hagyomány szerint ott prédikáló Szent Tamás apostolra vezetik vissza. Köztünk is vannak, akiket így lehetne nevezni, de egészen más okból: az Istenhez és Jézus Krisztushoz való viszonyuk miatt. Ezt ugyanis Tamás apostol mintájára így fogalmazzák meg: ?Hacsak nem látom, én nem hiszem?. Az apostol életében azonban valami döntően fontos változás ment végbe, amikor nyolc nappal húsvét után ő maga is láthatta a feltámadt Jézust. Találkozott az élő Krisztussal! 1. Szent János apostol és evangélista egy különös műfajú írásából, a Jelenések könyvéből elragadtatásának leírását hallottuk. ?Amikor megpillantottam, mint egy halott, a lába elé rogytam?. A Jézussal való találkozás számára egy hatékony érintés és bátorítás. Ugyanezt éli át Tamás is abban a pillanatban, amikor Jézus sebeit meglátja. Összeomlik, s benne a kérdései, kétségei is. Hitvallásban tör ki: ?Én Uram, én Istenem!? Péter is hasonlót mond ki kétszer is, Jézus föltámadása előtt: ?Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia!? (Mt 16,16), majd föltámadása után: ?Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged? (Jn 21,17). Aztán majd pünkösdi beszédében ezt tanúsítja: ?Tudja meg Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy Isten Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Messiássá tette!? (ApCsel 2,36) De Pál apostol is erről beszél, miután a damaszkuszi úton találkozott vele: ?Ha Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a ti hiteteteknek sem? (1 Kor 15,14). - A látás, a megtapasztalás, a találkozás és a hitvallás íve nem törik meg, hanem folytatódik az ősegyház szentjein át egészen napjainkig. Az apostol-tanítvány, Szent Polikárp szmirnai püspök, mielőtt az állatviadalra lökték, így vallott: ?86 év óta szolgálom őt, és sohasem bántott meg. Hogy mondhatnék átkot Királyomra és Üdvözítőmre?? Aztán következtek neves és névtelenül a többiek közé vegyült hitvallók, vértanúk, papok, világi hívők, szerzetesek, asszonyok és gyermekek, akiknek hitvallása ? akár szavukkal, akár életük példájával, vagy halálukkal is igazolva ? az egyház Crédóját erősíti. Nem igaz, hogy ezekben az emberekben sohasem vetődött föl kétség, bizonytalanság, a hitnek értelmi, vagy éppen gyakorlati nehézsége, de le tudták győzni annak erejéből, aki őket is megszólította, nekik is felajánlotta barátságát, az ő sebeiket is gyógyította. 2. Minél idősebbek, tapasztaltabbak leszünk, minél árnyaltabban és mélyebben látjuk az életünket, annál gazdagabb lesz az a Crédó, amit személyesen én fogalmazok meg, ha nem is úgy, mint VI. Pál pápa, aki annak idején korunk hitvallását foglalta össze, de táplálkozva, merítve mindazoknak az embertársainak a hitéből, akik átmentek az ?én?-ből induló, és az isteni ?te?-ig érkező átalakuláson és hátrahagyták tanúságukat. Ide tartozik Ady verssora is: Hiszek hitetlenül Istenben / Mert hinni akarok / Mert sohse volt úgy rászorulva / sem élő, sem halott. Ez rokon annak az apának a hitével, akinek fiából néma lelket űzött ki Jézus, és így kiáltott fel: ?Hiszek Uram, segíts hitetlenségemen!? (Mk 9,24) Említhetnénk Babits hitvallását, az Örökké ég a felhők mögött-et, ami egy művészember értelmes tanúságtétele az élet, az emberi lélek és az örök értékek mellett. De ide tartozik Zorán híres slágere is: ?Apám hitte...? És segítenek azok a személyes tanúságtételek is, amelyekben tudósok, vagy egyszerű, tiszta tekintetű hívő keresztények vallanak életükről, hitükről (vö. MTV-ban a Tanúságtevők c. sorozat). 3. ?Boldogok, akik nem láttak, mégis hisznek!? ?- mondja Jézus Tamásnak. A hitről szóló vallomás és tanúságtétel nem tetszés szerinti ?függeléke? húsvét örömének, hanem szerves része. Meg kell tudnom fogalmazni, kinek hiszek és miben hiszek? Ha máskor nem, hát gyermekeinknek, akik előtt, mint drága értékünkről, nem pironkodva, nem szégyellve, őszintén és természetesen akarunk beszélni hitünkről. Egy cseh autóstoppossal beszélgettem a hitről. Azt mondta: érdekes, a múltkor is egy hívő vette fel, és vele is ugyanerről beszélgetett, nem is tudja, miért olyan fontos ez a kérdés nekünk? ? Lehet, hogy ha nekem nem lenne fontos, még egy darabig ott állna az út szélén. Találkozzunk Krisztussal, hogy a hit által életet nyerjünk ?- ez a húsvétot követő vasárnap meghívása mindannyiunknak, sokszor tamáskodó keresztényeknek. Sokan állítják, hogy ők hisznek, amikor felnéznek a csillagokra, amikor klasszikus zenét hallgatnak. Ám nem hisznek a betegben, az öregben, az elesettben, az újszülöttben. Erre csak az isteni irgalmasság képes megtanítani minket, ahogy Szent Fausztina nővér magán kinyilatkoztatása nyomán a pápa a mai vasárnapot az Irgalmasság ünnepévé nyilvánította. Lássuk meg őt a megsebzett emberben, a megbántottban, a peremre szorultban, a felénk közeledőben, de még ellenségeinkben is. Bárcsak őszinte örömmel és biztos tudattal érkeznének meg sokan a hit megvallásáig; és ma is igazzá válna az Apostolok cselekedeteinek ősegyházi tapasztalata: ?a hívők sokasága pedig egyre növekedett? (5,14). Ámen. Pákozdi István/MK

Ma 20.5.2018 van, névnapját unnepli Bernát, holnap Konstantin.
Gratulálunk!
Esperesség
Homíliák
2004-04-18 HÚSVÉT 2.VASÁRNAPJA
|
Készítette: romkat.sk
|