2005-01-04 VÍZKERESZT

Attila Zajdek | 11.4.2015

VÍZKERESZT


Korunk kitermelte minden szükséges valóság pótlékát. Nemcsak az étkezésben ismerünk pót-ízeket, cukormentes édesítőt, koffeinmentes kávét, alkoholmentes sört, és számtalan hasonló terméket, de kitaláltuk már a család pótlására szolgáló nevelőotthont, ?állami gondozót?, az igazi mozgás helyett kondicionáló termeket, eszközöket. A lényegest pótcselekvésekkel igyekszünk helyettesíteni, azután elégedetlenek vagyunk, ha ez a világ kezeink között válik kilúgozottá, hitelét vesztetté, meddővé, terméketlenné, halovány árnyképévé az igazinak.
1. Vízkereszt egyik felismerése: Isten nem ismer pótcselekvéseket, semmiféle hasonlót, pótlékot, ő azt adja a világnak, amire igazán szükségünk van. Az Igaz Isten megjelése, a legnagyobb ajándék. Ő nem jó illatot, gyógyszert borít a világ sebeire, hanem megváltoztatja annak folyását: ő a Krisztus. Őt ismerik fel és keresik meg a napkeleti bölcsek. De őtőle fél Heródes és vele együtt egész Jeruzsálem, meg mindazok, akiknek ?van mit félteniük?. Inkább megölik az ártatlan csecsemőket, nehogy szembe kelljen nézni a Királlyal. Inkább ők is pótcselekvéshez nyúlnak. Vízkereszt arra tanít, amit Izajás próféta könyvének III. része a babiloni fogságból való hazatérés után vigasztalásul ír: ?Kelj fel, ragyogj, mert elérkezett a világosságod, fölötted ott ragyog az Úr!? (60,1-2) Ezek a szavak nem a zsidó nép anyagi helyzetelemzéséből, a tényleges állapotból fakadó derülátó szavak. Ez az Isten üzenete, az ő cselekedete. ?Kelj fel!? ? Kerekedj fel, állj talpra, indulj! Ezt mondta Isten Illésnek: Kelj fel, mert hosszú út áll előtted! (vö. 1 Kir 19,7) És Jónásnak is: Kelj fel és menj Ninivébe! (Jón 1,2) De Jézus is így parancsol Jairus 12 éves leányának: ?Talita kum?, kelj fel! És a leány járni kezdett (vö. Mk 5,41). Vagy a bénához is ezekkel a szavakkal fordult: ?Kelj fel, fogd ágyadat és járj!? (Mk 2,9) A napkeleti bölcsek útnak indulása arról győz meg, hogy semmi és senki nem akadályozhat meg minket: se gyöngeségünk, se elhagyatottágunk, se képtelenségünk, ha Isten szólít: kelj fel a földről, a kedvtelenségből, a kétségbeesésből, indulj a messzesége, tedd meg azt az utat, amit mutatok, - meg kell tenned, mert Isten számít rád!
2. Így válik Jézus főszereplőjévé az eseményeknek: kis gyermek, mégis ?az ellentmondás jele?, vízválasztó. Az egyik oldalon ott látjuk a mágusokat, az igazság őszinte keresőit, a másik oldalon pedig a gőgös, öntelt Heródest és a várost, azokat, akik félnek, féltik hatalmukat, jövőjüket, semmiféle változást nem tudnak elképzelni, akik nem fogadták be (vö. Jn 1,11). Dönteni kell, ki hová csatlakozik: a csillaghoz, amely már nemcsak a betlehemi istálló fölött, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása, de az egész világ fölött ragyogó csillag, - vagy beszűkült, önző, félelmekkel teli önmagunkhoz, minden kilátás, jövő nélkül? Jézus és igazsága nem marad rejtekben. ?Ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá? (Mt 5,15). Vagy vele, vagy ellene! Pál apostol arról beszél, mekkora öröme van, hogy megismerte Krisztus titkát, amelyről korábban nem tudtak (vö. Ef 3,2-3a.5-6). Ugyanezt vallják a megtérők, a konvertiták. Az életben vannak pillanatok, amikor nyilvánvaló, mit miért teszünk. Magunkért, másokért, szeretetből, szolgálatból, vagy élvezetből, kényelemből, számításból. A csillag fényét nem lehet betakarni, elhomályosítani, félremagyarázni! Isten igazsága roppant egyszerű: elfér a betlehemi jászolban, meg tud férni egy piciny csillag fénye mögött. Csak akarjak hozzá tartozni!
3. A mágusok ajándékokkal hódolnak a Messiás-király előtt: arannyal a világ Urának, tömjénnel a Szentnek, mirhával az igazi, tehát a halállal is szembenéző Embernek. Keleti és déli népek ezért inkább vízkeresztkor ajándékozzák meg egymást, ez a befána, (az epifánia szóból). Amit az élettelen világ, az égitestek értelmes szóval, gesztussal nem adhatnak, azt a napkeleti bölcsek szavaikkal és ajándékaikkal nyújtanak át. Hitéletünk jelképe ez: amiről lemondunk, amit őszintén Istennek ajándékozunk, ami egy kis rész önmagunkból, az a mi és az egész emberiség igazi hódolata, imádása Isten előtt. Ősi időktől ezért indulnak zarándokutakra a keresztények, ezért böjtölnek, ezért adnak adományokat, hogy kifejezzék a megtalálás, a rátalálás örömét: jó a csillag útján megérkezni és a szívünkben ?igen nagy örömöt? érezni.
Bálint Sándor néprajzi, hagyománytörténeti gyűjteménye felsorolja a hazai középkori Háromkirály-ábrázolások egész sorozatát a kőbe vésett románkori ábrázolásoktól kezdve, a faliképeken, freskókon át a szárnyasoltár táblákig, vagy a csodálatos fából készült szobor-csodákig. Hány és hány vendégfogadó, szállás hajdani neve őrzi az ünnep emlékét: Három Király, Három Szerecsen, Három Szív, Három Korona, és a többi. Jézus itt van köztünk az Egyházban. Találjunk rá az igazán fontos, lényeges és maradandó értékekre, induljunk el újra (akár századszor is) a csillag nyomán hittel, bizalommal! Erről álmodott Ady is, amikor így sóhajtott: ?Karácsonyi rege, / Ha valóra válna, / Igazi boldogság / Szállna a világra?. Pákozdi István/MK

Ma 27.5.2018 van, névnapját unnepli Hella, holnap Emil.
Gratulálunk!
Esperesség
Homíliák
2005-01-04 VÍZKERESZT
|
Készítette: romkat.sk
|