2007-02-25 Nagyböjt 1. vasárnapja

Attila Zajdek | 11.4.2015

Nagyböjt 1. vasárnapja


A hármas kísértés egyéni és apostoli életünkben

Ahogy az opera nyitányában megtalálható a zenemű valamennyi lényeges motívuma, úgy a pusztai jelenet is összefoglalja, fókuszolja Jézusnak a Személyes Gonosz feletti győzelmét. Egyúttal előttünk is fellebbenti a nagy Kísértő módszerét és példát ad legyőzésének útjára. Mert a Sátán minket is megkísért egyéni életünkben és apostoli munkánkban egyaránt. Ennek legyőzésére készít fel nagyböjt 1. vasárnapjának bibliai üzenete.

Jézus megkeresztelkedése után a Lélek ösztönzésére a pusztába vonult negyven napra. Számára a puszta nemcsak az imádság helye, hanem csatamező is, ahol apostoli munkája megkezdése előtt győzelmet arat a Gonoszlélek felett. A Sátán hármas kísértéssel áll elő: a test, a hatalom és a népszerűség kísértésével. A Sátán fegyvertára 2000 esztendő alatt nem nagyon változott. Minket is ezzel a hármas kísértéssel próbál elszakítani Istentől.

A test kísértése. A negyvennapos böjtben megéhezett Krisztust az éhség, a test, a földi szükségletek kielégítése révén próbálja a lelki értékekről eltéríteni. Azt súgja Jézusnak: „Oldd meg a földi problémákat, a szociális kérdést. Adj kenyeret, emeld az életszínvonalat. Elég volt negyven napig az imából, most már tessék az emberek földi gondjaival törődni. Földi paradicsomot várnak tőled! Hagyd az Istent, meg a mennyországot. Ne az égre nézz, hanem a földre! Messiás kell az embereknek, de az ne a mennyei kenyérről prédikáljon, hanem teremtsen jólétet, egészséget. Forradalmár legyen, ne Üdvözítő!”

Ez a mai embernek is a nagy kísértése. Ahol a testi szükséglet úrrá lesz a lélek fölött, oda betör a démoni világ. Kell a kenyér, a ruházat, a lakás, de „nemcsak kenyérrel él az ember”. A lényeg ezen a szón múlik: „nemcsak”. A démoni világ azt harsogja: csak! Csak munka, csak test, csak szórakozás. Minden van, csak Isten nincs! Ha a földi dolgok túlzott hajhászása akadályozza lelki életünket, el kell tudni szakadni tőlük: Középkori hajósok amikor a „mágneses sziget” közelébe jutottak, tengerbe hajigálták a mágnesezhető rakományt, hogy megmeneküljenek az anyag vonzásától. Ne engedjük, hogy beleragadjon a föld porába lelkünk! Apostoli munkában is győzzük le a földi paradicsom megteremtésének kísértését. Jelszavunk legyen: „Nem csak kenyérrel él azt ember!”

Hatalom kísértése. A Sátán diadalmas és dicsőséges messiási karriert ajánl az Üdvözítőnek: Miért gyalogolnál nyomorult vándorként Palesztina útjain? Ha leborulsz előtte, hatalmat kapsz tőlem. – Jézus legyőzi a hatalom kísértését is: „Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!”

A második kísértés arra figyelmezteti a mai keresztényt, hogy az ambíció, a hatalomvágy, a dicsőségkeresés mélyén mindig ott rejlik a Démon kísértése. A középkor szívesen szőtt legendákat arról, hogy valaki eladta lelkét az ördögnek. Ő pedig hatalomra segítette. Tudjuk, ezek kitalált történetek. De mélyükön mindig van igazság. – A mai apostolt arra is figyelmezteti, hogy ne a pénzre, bankbetétre, intézményekre építse missziós tevékenységét. Merjen előállni a kereszt botrányának hirdetésével, vállalja az igehirdetés oktalanságát, a földi biztosítékok helyett az Isten kegyelmében bízzék!

Nem annak az élete sikeres, akiknek nevét harsogják a médiák, aki belekerül a történelemkönyvekbe, aki megnyeri a választásokat, hanem aki azt a feladatot teljesíti, amit az Atya kijelölt számára.

A népszerűség kísértése. Végül a Sátán a jeruzsálemi templom párkányára állítva Jézus, felszólította: „Vesd le magad!” Mutass valami rendkívüliséget, használd ki a sztárkultuszt. Arra akarta rávenni, mondjon ellene az Atya tervének. Lázadjon fel az Atya megváltói akarata ellen, válassza a rendkívüliség, a szenzáció útját! Az Úr ezt is visszautasította és vállalta a golgotai megváltást.

Helytelen úton járnak, akik a vallásban csak a mazsolát keresik, a mindennapi kenyér nem kell nekik. Aki járnak templomtól templomig keresve a legérdekesebb prédikációt, részt vesznek vallási rendezvényeken, ha az farsangi bállal, táncmulatsággal van összekötve, de másnap a misét végig alusszák. Odacsapódnak szektás csoportokhoz, mert ott „bizsereg a vérük”, de a katolikus Egyház tárgyilagossága nem vonzza őket. – Az apostolkodás területén is nagy a kísértés a rendkívüliségek hajhászására. A csodás gyógyulásokra és látomásokra áradnak az emberek, mert igénylik a szenzációt. A mai misszionáriusok merjék vállalni azt az utat, amelyet az Atya kitervezett. Győzzék le a népszerűség, a szenzációhajhászás kísértését.

Jézus a pusztában negyvennapos kemény aszkézissel készült feladatára. Nekünk még inkább szükségünk van a készületre, hogy megtanuljuk a kísértések visszautasítását és az igazi értékek keresését. Így fogjuk fel nagyböjti aszkézisünket. Ennek a beszédes jelképe lesz a szentbeszéd utáni hamvazáson való részvétel. – Egyéni életünkben a megtérés szándéka vezéreljen. – Városmissziós munkánkra való felkészülés szempontjából pedig az apostolkodás tévútjainak kikerülésére való törekvés. Hamvazás közben a pap Jézus szavai vési lelkünkbe: „Térjetek meg és higgyetek az üdvösség örömhírében!” Magunkban mondjuk: „Jézus, add, hogy hozzád térjek, veled haljak, veled éljek!” Ámen. Hajnal Róbert/Magyar Kurír

Ma 21.7.2018 van, névnapját unnepli Dániel, holnap Magdolna.
Gratulálunk!
Esperesség
Homíliák
2007-02-25 Nagyböjt 1. vasárnapja
|
Készítette: romkat.sk
|