Nemzetközi konferencia Sátoraljaújhelyen

Gábor Bertalan | 26.10.2018

 

 

2018. október 24-én, Sátoraljaújhelyen a város dísztermében „A radi vértanúk – a radi minorita kolostor régészeti föltárása” címmel nemzetközi konferenciát rendezett Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség és a Radi Római Katolikus Plébánia.

 

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Ternyák Csaba, egri érsek, Szamosvölgyi Péter, polgármester, Bernard Bober, kassai érsek képviseletében Pásztor Zoltán, püspöki helynök.

 

A konferenciát Zimmer Tibor tb. egyetemi tanár vezette. Bevezetőt mondott Zombori István, előadást tartott Molnár Antal, docens, Balog Árpád, technikus régész és Somorjai Ádám OSB, emeritus vatikáni levéltáros. P. Jozef  Sukenik, OFMConv. előadását, Böőr Roland, radi plébános olvasta fel.

 

Iglódy Illés István, minorita testvér 

 

Iglódy Illés nemesi családban született 1621-ben Kisrozvágyon (a mai Magyarország területén). Protestánsnak keresztelték és ebben a hitben nevelték. Felnőtté válásának időszakában felkeltették érdeklődését a minorita atyák missziós prédikációi. Ezek hatására 16 évesen katolizált és elhatározta, hogy kolostorba lép. Emiatt végleg el kellett hagynia családját, és Nyári István gróf házához szegődött el szolgálni. A minorita rend noviciátusába 1639 tavaszán vették fel Radon (ma Tőketerebesi járás - Szlovákia). A szerzetesi ruhával új nevet kapott - István testvér lett.

 

István testvér feladata a koldulás volt, adományokat gyűjtött a szerzetesközösség számára. Emellett nyelvtudása révén kapcsolattartóvá lett a lengyel és az olasz származású szerzetesközösség tagjai és a környező lakosság között. Kortársai szerint meggyőző tanúja volt az evangéliumi örömnek és a megtérésnek. Életrajzírója megjegyzi, hogy a kolostor környékén lévő falvakban, mint „Isten szerelmese” hívta lelkesen az embereket a missziós prédikációk meghallgatására. Szerzetes testvérei számára az Isten- és emberszeretet példaképévé lett. Kitűnt erényes életével, imáival, valamint az apostolkodásban való kitartásával. Ragyogó ártatlansága ellenére ferences hivatását a bűnbánat lelkületében élte meg.

1639. november 6-án István testvért útban a kolostor jótevőjéhez, két korábbi ismerőse elfogta, megkínozta, kirabolta, megalázta, a fejére a kereszt jelét vágta karddal és halálos fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy hagyja el a szerzetesi életet, térjen vissza az atyai házba és a protestáns hit megvallásához. István ezt kitartóan elutasította, sőt igyekezett kínzóit meggyőzni arról, hogy fogadják el döntését a szerzetesi és a papi hivatása mellett, valamint a hitben kövessék őt. Nehéz kínzatás után ajkain a „Jézus, Mária segítsetek nekem!”fohásszal, készségesen fogadta a halált abban a hitben, hogy a katolikus egyházért, a szerzetesi, papi hivatásért és hűségért hal meg. Az exhumálásakor kezében egy szívmedált találtak a következő felirattal: „Ego dormio et cor meum vigilat” („Alszom, és a szívem virraszt”).

 

 

Rad - a Felső-Bodrogköz északnyugati szögletében fekszik, közel a Latorca és az Ondava folyók összefolyásához, vagyis a Bodrog bölcsőjéhez, a Tisza holtágtól, a Ticcétől körülhurkolva. Létezése a kilencedik századtól feltételezhető. „Raad” néven már a pápai tizedszedők jegyzékében is felbukkan 1319-ben.

 

 

Az akkori lakosság halászatból és a felső-bodrogközi folyókon zajló árufuvarozásból élt. Ez a falu mai címerében is megjelenik. A 15. századtól a cékei vár tulajdona.

 

A falunak már az 1600-as évben volt temploma, plébániája, tizenhét úrbéri háza, iskolája és két kúriája. Az egyik kúria a mai plébániaépület.

 

A radi vértanúk

 

A falu életében jelentős változást jelentett a Máltáról származó és a horvátországi Briber városában élő, majd onnan Zemplén vármegyébe érkezett báró Melith család letelepedése, akik a 17. században a település kizárólagos urai lettek. Briberi Melith György, a szerednyei vár ura és bodrogközi földbirtokos 1637-ben Radon kolostort alapított négy minorita páter részére.

 

A fundátor a lengyelországi Krosno városából a sztropkói rendházba telepedett minoriták közül hívta az elsőket a radi központú bodrogközi misszióba. Célja a katolikus hit megőrzése, megújítása és a vidék hitéletének az elmélyítése volt. Végrendelkezésében a radi kolostor védelmére Lippay György, egri püspököt és saját testvérbátyját kérte fel, mielőtt 1638-ban meghalt Szerednyén.

 

A radi minorita szerzetesek a széles környéken is folytatták sikeres lelkipásztori szolgálatukat. Mindeközben gyakori zaklatások is érték őket. A minorita rend első radi vértanúja a 19 éves novicius Iglódy Illés István, aki harmad magával lépett a radi kolostorba, mint a környékről származó hivatások egyike. Mindössze hat hónapos szerzetesi élet után 1639. november 6-án szenvedett vértanúhalált. Simándy István erdélyi püspök, prépost temette el, mint mártírt a leleszi premontrei konvent kápolnájában.

 

A Római Hitterjesztési Kongregáció kivizsgálta az ügyet és VIII. Orbán pápa előtt fel is olvasták a dokumentumot. Sajnos, a minorita rend 17. századi magyarországi küzdelmes működése nem tette lehetővé a vértanú tiszteletének terjedését, de a korabeli festményeken és rézkarc lenyomatokon már ábrázolni kezdték Itáliában és a német kolostorokban.

 

1639 és 1710 között a minorita szerzeteseknek sokszor kellett elhagyniuk rendházukat, mert az többször megsérült és leégett. Közben pedig az első vértanút a mártíromságban más rendtársak is követték. 1710 után Iglódy Illés István testét Leleszről átszállították Radra és a kolostortemplom szentélyében, az oltár előtt temették el. A minoriták 1767-ben a gyakori árvizek miatt átköltöztek a Bodrog folyó másik oldalán található magas fekvésű Imregre, ahol kétszintes kolostort épített számukra a nemes Barkóczy család. Radi rezidenciájukat, mint káplánságot 1818-ig működtették, amikor is Szabó András kassai püspök egyházmegyés plébániává tette. Első plébánosa Hamary Miklós lett.

 

A radi minorita kolostor régészeti föltárása.

 

2000. november 13-án került sor Iglódy Illés István és társai radi minorita vértanúk     első emléknapjának megünneplésére. Azóta, érdeklődő zarándokok kisebb-nagyobb csoportja érkezik Radra, hogy példájukon felbuzdulva, imáikban kérjék segítségüket.

 

A Radi Szentháromság Plébánia kezdeményezésére a Kassai Műszaki Egyetem Művészettörténeti Karának régészei Peter Tajkov és Balogh Árpád, Martin Pristásnak, a Kassai Műemlékvédelmi Hivatal régészének felügyelete mellett 2009 és 2013 között régészeti feltárást vezettek a plébánia udvarán.

 

Ásatások közben került elő a kolostori idők és a vértanúk korának sok értékes leletanyaga. Felszínre kerültek a kolostori kápolna alapfalai és az oltárkő is.

 

A legjelentősebb esemény a vértanúk sírjainak exhumálása volt Dr. Nikita Bobrov, a Kassai Orvostudományi Egyetem törvényszéki orvos csoportjának vezetője irányításával. Az elemzés során bizonyítást nyert a szerzetesek megkínzása.

 

Jelenleg a vértanúk csontjainak méltó elhelyezése van folyamatban a plébániatemplomnak az erre a célra kialakított kriptájában. A feltárás 2014-ben Henszlmann Imre díjban részesült.

 

Tervben van az Iglodyanum nevű látogató központ és zarándokház megtervezése és létrehozása, ami Iglódy Illés István radi minorita vértanú tanúságtételének bemutatását és tiszteletének terjesztését vállalta.

 

Érdeklődni lehet:

Szentháromság Római Katolikus Plébánia, 076 37 Rad, Fő utca 78.

e-mail: rad/kukac/rimkat.sk

 

teljes DOKUMENT itt