Hálaadás a termésért és terménymegáldás

Gábor Bertalan | 18.9.2019

 

 

A termésért való hálaadással bizonyára minden vallásban találkozhatunk. A zsidó ünnepi naptár szerint a kovásztalan kenyér ünnepén (Mazzot), a hetek ünnepén (Sávuot, Pünkösd) és a sátoros ünnepen (Szukkot) történik a köszönetmondás a teremtő Istennek a földön termett javakért.

A keresztény Rómában ez már korán összekapcsolódott az ún. évnegyedes időkkel, különösen ősszel és télen. A V. század elején Nagy Szent Leó pápa (†461) 25 prédikációt tartott az évnegyedes időkről, kiemelve a négy évszakkal való összefüggéseket. A VIII. század óta Quattuor temporának (négy idő) nevezik őket, amelyeket a magyarban népetimológiai elferdítés következtében „kántorböjtnek” hívtak.

Az évnegyedes időket Szent VII. Gergely pápa (†1085) az 1078. évi római zsinaton rögzítette. Az évnegyedes időt így Nagyböjt első hetében, a Pünkösdöt követő, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe (szeptember 14.) utáni, valamint Advent harmadik hetében, a Szent Lúcia szűz és vértanú napjára (december 13.) következő szerdán, pénteken és szombaton tartották meg több olvasmánnyal rendelkező miseszöveggel. Ezen napok gondolati tartalma különleges aszketikus erőfeszítés a négy évszak elején (ima, böjt, alamizsna) és hálaadás az év különféle terményeiért. (Az V. századtól kezdve a szent rendekre való felkészülést és a papszentelést is szolgálták.)

A liturgikus évről és naptárról szóló egyetemes szabályok (1969) szerint „az Egyház szokása, hogy a könyörgő napokon és az »évnegyedes időkben« Istenhez járul az emberiség különféle szükségleteivel, elsősorban a föld terményeiért, az emberi munka eredményességéért imádkozik, de nyilvánosan hálát is ad.” (ESz 46) E napok időpontját és formáját a püspöki karok szabályozzák a helyi adottságok figyelembe vételével. Hivatalos magyarázat hangsúlyozza, hogy a béke, az igazságosság és az éhezés világméretű problémája napjainkban különös jelentőséget kölcsönöz a bűnbánat és a keresztény szeretet periódikusan visszatérő gyakorlatainak.

 

Szlovákiában az évnegyedes idők mellet a következő világnapokat, könyörgő napokat és megemlékezéseket tartjuk:

 

– január 1. Szűz Mária, Isten Anyja ünnepe (újév): béke világnapja

– Vízkereszt utáni második vasárnap: elvándorlók és menekültek világnapja

– február 2. Urunk bemutatásának (Gyertyaszentelő Boldogasszony) ünnepe: megszentelt élet világnapja (könyörgő nap szerzetesi hivatásokért)

– február 11. A Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária emléknapja: betegek világnapja

– Nagyböjtöt megelőző vasárnap: könyörgő nap a világ éhezőiért

– április utolsó vasárnapja: könyörgés a jó termésért (búzaszentelő)

– Húsvét II. vasárnapja: az Isteni Irgalmasság vasárnapja

– Húsvét IV. vasárnapja: egyházi hivatások világnapja

– Húsvét VI. vasárnapja: tömegtájékoztatási világnap

– május utolsó vasárnapja: hősök napja

– szeptember utolsó vasárnapja: Szentírás vasárnapja

– október első vasárnapja: termény betakarítási hálaadás

– október utolsó előtti vasárnapja: missziós vasárnap

– a pápa megválasztásának évfordulója