A búcsúkról

1. Mi a búcsú?

A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bű­nökért járó ideigtartó büntetések elengedése részben vagy teljesen.

 

2. Ki nyerhet búcsút?

A búcsút a megfelelően fölkészült katolikus hívő, nyerheti el az Egyház segítségével, ha tel­jesítette a kiszabott föltételeket.

 

3. Miért engedélyezhet az Egyház búcsút?

Az Egyház azért engedélyezhet búcsút, mert mint a megváltás szolgálója, a Megváltó Krisz­tus, a Boldogságos Szűz Mária és az összes szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli, és abból részesítheti tagjait.

 

4. Mit jelent a büntetések elengedése?

Isten országában rend van és igazságosság, ami azt jelenti, hogy minden jótett jutalmat és min­den rossz tett, azaz bűn, büntetést kap, vagy e földi életben, vagy a másvilágon. Miként a juta­lom arányos a jótett érdemével, úgy a büntetés is arányos a bűn súlyával.

A bocsánatos bűnökért ideig tartó, a halálos bűnökért örökké tartó büntetés, azaz kárhozat jár. Ha az ember bocsánatot nyer a bűneire, visszakapja az elvesztett kegyelmi életet, s újra kedvessé válik Isten szemében. Ez Isten irgal­mának ajándéka. Isten azonban igazságos is, és igazságossága megköveteli, hogy az elkövetett bűnök büntetést kapjanak. Ezért marad vissza mind a halálos, mind a bocsánatos bűnök meg­bocsátása után bizonyos mennyiségű, azaz bizonyos ideig tartó büntetés, melyet az ember vagy leró, vagy elengedését külön ajándékként megkapja. Ez az elengedés – mint ajándék – a BÚCSÚ.

 

5. Miért éppen búcsúnak nevezzük ezt az ajándékot?

Ennek az ajándéknak a latin neve indulgentia, ami azt jelenti, hogy elengedés. Ez az elnevezés Isten és a Pápa oldaláról nézi az ajándékot, és az elengedés gesztusát emeli ki. A magyar név az ajándékot nyerő lélek oldaláról nézi a kérdést, és innen nézve azt fejezi ki, hogy az ember búcsút vehet a különben reá váró büntetésektől, azaz megszabadul tőlük. E búcsúvétel alapján adták eleink a búcsú nevet az elengedés ajándékának.

 

6. Mit jelent, hogy részben vagy teljesen en­gedi el Isten nevében az Egyház az ideig tartó büntetéseket?

Azt jelenti, hogy a búcsút engedélyező Pápa Isten nevében teljesen eltörli az ideigtartó bünte­téseket, ez a teljes búcsú. Ekkor a lélek megsza­badul minden tartozásától. Ha az elengedés csak részleges, akkor a lélek adósságainak csak egy részétől szabadul meg, ez a részleges búcsú.

 

7. Miért csak az ideig tartó büntetéseket en­gedi el így Isten?

Azért, mert a megtért gyermekeit részesíti Krisztus és a szentek érdemeiben. Az örök kár­hozatot csak a megtéréssel lehet elkerülni, ezt pedig az ember helyett senki meg nem teheti. Örök büntetését tehát senki más nem tudja he­lyette kikerülni.

 

8. Miért fontos annak hangsúlyozása, hogy a már megbocsátott bűnökért járó ideig tartó büntetések elengedése a búcsú?

Mert a búcsú kegyelmi ajándék, mely föltétele­zi, hogy a bűnbánat és a bűnbocsánat révén az ember a kegyelem állapotában van, és méltó en­nek az ajándéknak a fogadására. Ellentmondást jelentene a kegyelem rendjében, ha az ember bűnös létére külön kegyelmi ajándékot kérhetne és kapna.

 

9. Mit jelent az, hogy a búcsú Isten színe előtti elengedése az ideig tartó büntetéseknek?

Azt jelenti, hogy a búcsú nem a földi jogrendbe tartozik, hanem kegyelmi ajándék, amely Isten előtt hatályos, és az örök életre szól.

 

10. Ki engedélyezhet búcsút az egyházban?

Búcsút csak azok engedélyezhetnek, akik az Egyházban az oldás és a kötés hatalmának bir­tokában vannak, s amit föloldanak a földön, "föl lesz oldva a mennyekben is".

Olyan búcsút, amely az összes katolikus hivő számára elnyerhető, csak a Pápa engedélyezhet, akár részleges, akár teljes búcsúról van szó.

Egyházmegyéjükben bizonyos alkalmakkor a megyéspüspökök is engedélyezhetnek a hívőknek részleges, olykor teljes búcsút is.

 

11. Ki nyerhet búcsút?

Búcsút bármelyik katolikus hívő nyerhet, aki lélekben fölkészült a búcsú fogadására, és telje­sítette a föltételeket, amelyekhez az Egyház a búcsút kötötte.

 

12. Csak katolikus hívő nyerhet búcsút?

Igen, mivel a búcsú a Péternek, azaz a Pápának adott oldó és kötő hatalom ajándéka. Ezért aki nincs a hit, a szentségek és az egyházkormány­zat közösségében a pápával – azaz nem kato­likus –, az nem kaphatja meg a Pápa közvetí­tésével a búcsú ajándékát sem.

 

13. A nem katolikusok tehát nem nyerhetik el ideig tartó büntetéseik elengedését?

A búcsú módján nem. De jótetteikkel ők is sze­rezhetnek érdemeket, amelyeket Isten beszámít nekik a büntetések törlesztéseként.

 

14. Mit jelent a búcsúra való lelki fölké­szültség?

A lélek kegyelmi állapotát és bizonyos cseleke­deteit, melyeket az Egyház külön meghatároz a búcsúk engedélyezésekor.

 

15. Milyen fölkészültséget kíván a részleges búcsú?

A részleges búcsú elnyeréséhez a katolikus hí­vőnek:

a) kegyelem állapotában kell lennie – azaz nem lehet halálos bűnben;

b) akarnia kell a részleges búcsú elnyerését, leg­alább ezzel az általános szándékkal: “mindig el akarom nyerni a lehetséges részleges búcsú­kat”.

 

16. Milyen fölkészültséget kíván a teljes bú­csú?

A teljes búcsú elnyeréséhez szükséges:

 

a) Szentségi gyónás – annak kifejezéséül, hogy az Egyház bűnbocsátó hatalma által akar meg­békélni a lélek Istennel.

b) Szentáldozás, lehetőleg a teljes búcsú elnye­résének napján – a Krisztussal való szentségi közösség megvalósulásáért.

c) A teljes búcsú elnyerésének legalább általá­nos szándéka.

d) Mentesség minden bűntől, még a bocsánatos bűnökhöz való ragaszkodástól is.

c) Imádság a Szentatya szándékára.

 

17. Minden teljes búcsúhoz külön gyónás kell?

Nem, mert a szentgyónás csak azért szükséges, hogy a kegyelmi állapotot a lélek szentségi szin­ten nyerje vissza. Teljes búcsú egy szentgyónás után mindaddig nyerhető, amíg a lélek kegye­lem állapotában marad.

 

18. Minden teljes búcsúhoz külön szentál­dozás kell?

Lehetőleg igen. Mivel teljes búcsút napjában csak egyszer lehet nyerni, azon a napon, ame­lyen teljes búcsút akar nyerni a lélek, áldoznia kell.

 

19. Ha valaki búcsút nyer, továbbadhatja-­e másnak?

Igen, de búcsú csak a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek adható tovább. A szenteknek nem ajándékozható, mert nekik már nincs rá szük­ségük. A földön élő embereknek pedig búcsú nem adható át.

 

20. Miért nem nyerhető földön élő felebará­taink részére búcsú?

Azért mert a búcsú a Megváltó Krisztussal és az Egyházzal való közösség gyümölcse. E közös­ség pedig teljesen személyes, más helyett meg nem valósítható, senkitől át nem vállalható.

 

21. S ha éppen azért akarom másnak nyerni a búcsút, mert nem ismeri, vagy nem akarja elnyerni?

Ha nem ismeri a búcsúról szóló tanítást, föl kell világosítani és meg kell tanítani a búcsúnyerés módjára.

Ha pedig nem akar búcsút nyerni, akkor a hit és a belátás kegyelmét kell kérni számára.

 

22. És a tisztítótűzben szenvedő lelkekért miért lehet fölajánlani a búcsút?

Azért, mert ők már nem tudnak segíteni magu­kon, de a kegyelem állapotában vannak, és a búcsú által megnyilvánul irántuk is az Egyház anyai szeretete.

 

23. Hányszor lehet napjában búcsút nyerni?

a) Részleges búcsút sokszor lehet nyerni, ahány­szor csak sikerül olyan jót tenni, ami részleges búcsúval jár.

b)Teljes búcsút azonban, rendes körülmények között, napjában csak egyszer nyerhetünk.

 

24. Mit jelent az, hogy rendes körülmények között?

Azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az ember a következő napot is megkapja Istentől ajándék­ba. Aki ugyanis földi élete végéhez ért, az a halála pillanatában akkor is elnyerheti a haldok­lóknak szóló teljes búcsút, ha aznap már nyert teljes búcsút.

 

25. Rendes körülmények között mikor és mivel lehet teljes búcsút nyerni?

Föltételezve a 14. kérdésben mondottakat, teljes búcsú nyerhetünk:

 

a) A szentévben az alább részletezett módokon.

b) Legalább félórás jámbor szentírásolvasással.

c) Legalább félórás szentségimádással.

d) A keresztút elvégzésével.

e) A Rózsafüzér legalább öt tizedének elimád­kozásával templomi vagy családi közösségben.

f) Nagypénteken a Kereszt imádásakor.

g) Halottak napján és nyolcadában.

h) A Pápa Urbi et orbi áldásának vételekor.

 

26. Honnan való a Szentév gondolata?

Az Ószövetségből, a Jóbel­év törvényéből (lásd MTörv 25. fej). A Törvény szerint minden 50. esztendő a nagy megújulás éve lett volna, mely­nek értelmében az eladott föld és ház vissza­szállt eredeti tulajdonosára; a rabszolgákat föl kellett szabadítani; a hitelezésből származó adósságokat el kellett engedni.

Ezt a törvényt azonban, úgy tűnik, Izraelben so­ha nem tartották meg. Az Úr Krisztus meghozta a teljes megújulást, nem szociális síkon, és nemcsak Izraelnek, hanem a lelkek világában minden embernek: visszaadja a lélek szabad­ságát és elveszített kincseit. Ezért olyan fontos, hogy amikor az Úr Jézus a názáreti zsinagógá­ban nyilvánosság elé lépett, Izaiásnak éppen azt a részét olvasta, amelyben “az Úr kedves esztendejének”, a jubileumi évnek meghirde­téséről szól a jövendölés (Lk 4, 16–20).

 

27. Mióta ül az Egyház szentévet?

1300 óta. VIII. Bonifác pápa (ur. 1294–1303) hirdette meg az első szentévet 1300­ra, hogy sok háboruskodás és az Egyházzal való ellenséges­kedés után módot adjon a hívőknek a megbéké­lésre Istennel, az Egyházzal és egymással.

 

28. Hogyan hirdette meg VIII. Bonifác a szentévet?

VIII. Bonifác kihirdette: “A Pápa teljes búcsút engedélyez mindazoknak, akik elzarándokolnak Rómába, végiglátogatják a nagy római baziliká­kat, gyónnak, áldoznak és imádkoznak a Pápa szándékára. A római gyóntatók a szentév idejére rendkívüli meghatalmazásokat kaptak, melyek alapján olyan bűnösöket is föloldozhattak, akik­nek egyébként a püspökükhöz vagy közvetlenül a Pápához kellett volna fordulniuk feloldozá­sért.”

 

29. Az Egyházban is 50 évenként van szentév mint a Ószövetségben volt?

Nem. VIII. Bonifác pápa úgy gondolta, hogy százévenként hirdessenek majd utódai szent­évet. Ez azonban sokakat kizárt volna a szentévi búcsú lehetőségéből, ezért VI. Kelemen pápa már 1350­ben úgy rendelkezett, hogy szentévet hirdet, és utána 50 évenként tegyék ugyanezt a pápák. De még ez is túlságosan ritkának tűnt, ezért V. Miklós pápa (ur. 1447–55) 1450­ben 25 évenként ismétlendőnek rendelte a szentévet.

 

30. Mi a szentévi búcsú?

Időhöz kötött teljes búcsú, melyet a pápa az egész Egyháznak engedélyez, általában egy esz­tendőre, azért, hogy a hívek rádöbbenjenek ka­tolikus voltuk kegyelmére.

 

31. Ki határozza meg a szentévi teljes búcsú elnyerésének szabályait?

Az Apostoli Poenitenciária, a Szentatyától ka­pott teljhatalom erejében.

 

32. Ki nyerheti el a szentévi teljes búcsút?

Mindazok a katolikus hívők, akik megfelelő föl­készültséggel rendelkeznek.

 

33. Csak magunk számára nyerhető el a szentévi teljes búcsú?

Nem, a jubileumi búcsú a tisztítótűzben szenve­dő lelkek javára is fordítható: ez nagyszerű lehetőséget biztosít a természetfölötti szeretet gyakorlására azon kötelék alapján, mely a Krisztus titokzatos testében a még földön zarán­dokló hívőket egyesíti azokkal, akik már bevé­gezték földi életüket.

 

34. Hány teljes búcsú nyerhető naponta a szentév folyamánm?

Jubileumi Év folyamán is érvényben marad a szabály, hogy teljes búcsút napjában csak egy­szer lehet nyerni.

35. Hogyan kapcsolódik a szentévi teljes búcsú a gyónáshoz és a szentáldozáshoz?

Úgy, hogy a jubileum csúcspontja az Atyaisten­nel való találkozás a megváltó Jézus Krisztus által, aki Egyházában, főleg a szentségekben van jelen. Ezért a Jubileumi Év egész útjának – amit a zarándoklat készít elő – kiinduló­ és vég­pontja a szentgyónás és az Eucharisztia, Krisz­tus húsvéti misztériumának ünneplése, aki a mi békénk és kiengesztelésünk. Ez az az átalakító találkozás, amely az önmaga és mások számára elnyert búcsú ajándékára lehetőséget ad.

 

36. Minden szentévi teljes búcsú elnyerése előtt gyónni kell?

Nem. A szentségi gyónás elvégzése után, mely­nek személyesnek és teljesnek kell lennie, a hívő a búcsú feltételének teljesítésével elnyer­heti a teljes búcsú ajándékát megfelelő időszak­ban naponta is anélkül, hogy naponta gyónnia kellene. Jobb azonban, ha a hívők gyakran gyónnak annak érdekében, hogy a szív megté­rése és tisztasága gyarapodjon.

 

37. Kell-­e áldozni a szentévi teljes búcsú elnyerése előtt?

Igen. A szentáldozásnak, mely minden búcsú­hoz szükséges, ugyanazon a napon kell történ­nie, melyen az előírt cselekményt elvégzik.

 

38. Miért kell imádkozni a Szentatya szándé­kára a szentévi teljes búcsú elnyeréséért?

Mert az Egyházzal és a Pápával való közösséget tanúsítjuk vele.

 

39. Miért kell jócselekedet is a szentévi teljes búcsú elnyeréséhez?

Mert a felebaráti szeretet és a vezeklés csele­kedeteivel fejezhetjük ki a szív igaz megtérését, melyre a Krisztussal való közösség a szentsé­gekben elvezet. Krisztus ugyanis a mi megbo­csátásunk és engesztelésünk a bűneinkért (vö. 1Jn 2,2). Amikor Ő a Szentlelket, aki “az összes bűnök bocsánata”, kiárasztja a hívők szívébe, mindenkit elvezet a gyermeki és bizalomteli találkozásra az irgalmasság Atyjával. E találko­zásból fakad a törekvés a megtérésre és a megújulásra, az egyházi közösségre és a testvéri szeretetre.

 

40. Mit tehet az, aki képtelen teljesíteni a szentévi teljes búcsú feltételeit?

Forduljon gyóntató atyához, mert a Jubileumi Évben is érvényben marad a szabály, mely szerint a gyóntató, azok számára, akik akadá­lyoztatva vannak, mind az előírt cselekményt, mind a megszabott föltételeket megváltoztathat­ja.

 

41. Kikre vonatkozik ez az engedély?

A klauzúrás szerzetesekre és szerzetesnőkre, akik nem hagyhatják el kolostorukat és nem mehetnek el a kijelölt zarándoktemplomba. Ők meghatározott templom helyett kápolnájukban nyerhetik el a szentévi búcsút.

 

42. És az ágyhoz vagy lakáshoz kötött bete­gek?

A betegek és mindazok, akik lakásukat nem tudják elhagyni, a szentévi búcsút elnyerhetik úgy, hogy lélekben csatlakoznak azokhoz, akik a megszabott cselekedetet rendes módon teljesí­tik, és imádságaikat, szenvedésüket, nélkülözé­seiket fölajánlják Istennek.

 

43. Mit kell tennie a szentévi teljes búcsú elnyeréséért azoknak, akik Rómába zarándo­kolnak?

A római zarándokoknak két lehetőségük van:

1) elzarándokolnak az egyik pátriárkális bazili­kába, és ott áhítattal részt vesznek szentmisén vagy más liturgikus szertartáson, például laude­sen vagy vesperáson, vagy egyéb jámborsági gyakorlaton (pl. keresztút, rózsafüzér, Aka­tisztosz­himnusz);

2) csoportosan vagy egyenként meglátogatják a négy pátriárkális bazilika egyikét, és ott megfe­lelő ideig szentségimádást végeznek, áhítattal imádkoznak, majd elimádkozzák a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszekegyet.

 

44. Melyek a patriarkális bazilikák?

1. a Vatikáni Szent Péter­bazilika

2. a Lateráni Szentséges Megváltó­bazilika,

3. a Santa Maria Maggiore­bazilika

4. a Falakon kívüli Szent Pál­bazilika

 

45. Miért beszélnek a zarándokok hét római zarándok­bazilikáról?

Mert a nagy jubileum alkalmával a négy pát­riárkális bazilikához kapcsolja a Szentatya azo­nos föltételek mellett a Santa Croce­, a San Lorenzo al Verano­bazilikákat és a Madonna del Divino Amore­szentélyt.

 

46. A katakombákat nem kell fölkeresniük?

Nem, de a keresztény katakombákban a szentévi teljes búcsú éppúgy elnyerhető mint a bazili­kákban.

 

47. A szentföldi zarándokok is elnyerhetik a szentévi búcsút?

Igen, ha a római zarándokokhoz hasonló feltéte­lek mellett meglátogatják az Angyali üdvözlet bazilikáján Názáretben, a Születés­bazilikáját Betlehemben, vagy a Szent Sír­bazilikát Jeru­zsálemben.

 

48. És ha valaki nem zarándokolhat sem Ró­mába, sem a Szentföldre?

A szentévi teljes búcsú bárhol a földkerekségen elnyerhetik a katolikus hívők

1) a székesegyházakban és a megyéspüspök által kijelölt templomokban, ha elzarándokolnak e templomok egyikébe, ott áhítattal részt vesznek szentmisén vagy más liturgikus szertartáson, pl. laudesen vagy vesperáson, vagy egyéb jámbor­sági gyakorlaton (pl. keresztút, rózsafüzér);

2) ha akár csoportosan, akár egyénileg megláto­gatják a székesegyházat vagy a megyéspüspök által meghatározott szentélyt, ott megfelelő időt töltenek áhítatos imádságban, majd elimádkoz­zák a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszek­egyet.

 

49. Csak templomban nyerhető el a szentévi búcsú?

Nem. Ha ugyanis a hívők bajban vagy nehéz körülmények között lévőket (betegeket, fog­lyokat, magányos öregeket, mozgáskorlátozot­tak stb.) meglátogatnak, és lélekben Krisztushoz zarándokolnak, aki ezekben az emberekben je­len van (vö. Mt 25,34–36), s az egyéb lelki és szentségi föltételeknek, beleértve az előírt imád­ságokat is, eleget tesznek, bárhol elnyerheti a szentévi teljes búcsút. A szentév folyamán bizo­nyára sokan tesznek majd ilyen látogatásokat; minden ilyen látogatással teljes búcsút nyerhet­nek, de naponta természetesen csak egyszer.

 

50. Más jócselekedettel is elnyerhető a szent­évi búcsú?

Igen. A jubileumi teljes búcsú olyan önkéntes vállalásokkal is elnyerhető, melyek a jubileum lényegét jelentő bűnbánatot foghatóan és nagy­lelkűen kifejezik, pl.:

– ha valaki legalább egy napig tartózkodik fölösleges dolgok fogyasztásától (dohánytól, al­koholtól; az általános egyházi szabályok és a Püspöki Konferenciák helyi rendelkezései sze­rint böjtöl vagy megtartóztatja magát), és a meg­takarítással arányos pénzösszeget a szegények javára fordítja;

– ha komoly mértékben támogat vallási vagy szociális kezdeményezést (főként árva gyerme­kek, nehéz helyzetben lévő fiatalok, rászoruló öregek, bevándorlók életkörülményeinek javítá­sára);

– ha szabad idejéből megfelelő részt olyan te­vékenységre fordít, ami a közösség javára szol­gál, vagy hasonló formákban személyes áldoza­tokat vállal.