Ki mindig erre várt...
Ki mindig erre várt…
Mindenszentek ünnepén és Halottak napján az idén is a feltámadt Krisztust jelképező gyertyák imbolygó fényében emlékeztünk elhunyt szeretteinkre.
Az élők és holtak világát – hitünk szerint – a feltámadt Krisztus köti össze. Ő, a világ világossága, aki utat mutat nekünk, a földi élet zarándokútját járóknak az ég, az örökhaza felé, elhunytjaink számára pedig fényeskedik, mint örök világosság.
A halottakra való emlékezés számunkra, már nemcsak gyász és szomorkodás, hanem bizakodás is, mert átcsillan rajta az örökélet hite, a feltámadás, a viszontlátás, a teljesség reménysége. Ezért valljuk naponta – Hiszem a test feltámadását, hiszem az örök életet. Most is, ebben a hitben, reményben és szeretetben, emlékeztünk azokra, akik előttünk járták az élet útját, bár már béke álmát alusszák.
A szertartás során a temetőn fokozatosan meggyújtottunk 15 mécsest. Egy-egy mécses, szeretteink egy-egy csoportját jelképezte. A gyertyagyújtást egy rövid fohász követett, amelyet a szentmisében szokásos kéréssel zártunk – Kérünk téged hallgass meg minket. Az emlékezést a halottakért végzett imánk záró részével fejeztük be – És az örök világosság fényeskedjék nekik. Az egyes fohászok között a HARANGSZÓ énekeskönyv 569. és a 143. B. énekünk egy-egy versszakát énekeltük.
Köszönet és hála a közös imáért, a kántori szolgálatokért és a világhálón való élőközvetítésért.
Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.
Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellenség is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.
Mindazokért, kik ma egyedül ülnek a járdán,
Kikre család, gyermek, otthon rég nem vár már,
És mindenkiért, aki nem lehet itt,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.
Mindazokért, akik nem vették még észre,
Örök bilincs kell minden fegyvert fogó kézre,
És mindenkiért, aki nem hiszi ezt,
Mindenkiért egy-egy gyertya égjen.
Égig érjen a fény, és mi úgy szeretnénk,
hogy sohase múljon el.
Égig érjen a fény egész életünkön át,
hogy nyithassa két szemét, ki mindig erre várt.
